Nem az a titok,
amiről „nem beszélünk”.
A titok: s z ó t l a n.
Forrás: Lélektől lélekig
Nem az a titok,
amiről „nem beszélünk”.
A titok: s z ó t l a n.
Forrás: Lélektől lélekig
Szögeket verünk be.
Szögeket, mindenféle anyagba,
szögeket, más anyagokon át:
rögzítendő a tarthatatlant.
Lárma, seb és forgács terem,
míg tákoljuk sufnipiramisainkat,
verve a szögbe is szöget,
verítékben, vérben, vesztesen,
verve, veretve.
Forrás: Lélektől lélekig
(A TÖRTÉNET)
A történet zárt vonalú
s – bármily tág – kör, akár az élet.
Mitől függ: víg? vagy szomorú?
– hogy hol kezded, s meddig meséled.
Forrás: internet
Sohase mondd: “el-
veszítettem” s e m m i r ő l ;
mondd: “visszaadtam”.
Forrás: Lélektől lélekig
képlékeny, mint a pletyka,
megfoghatatlan, mint a rémhír,
idillé apad, mint a népdal,
hegyesre kopik, mint a rágalom,
rövidre zárul, mint a vicc,
méreggé bomlik, mint a pánik,
csömörig eltölt, mint a sláger,
szívünk körül döng, mint a döglégy.
Forrás: Lélektől lélekig
Komitragikus:
villámfénynél próbálunk
regényt olvasni.
Forrás: Lélektől lélekig
A vendégnek minden jár.
A vendég mindent mások kegyéből, ajándékba kap.
A vendégnek előbb-utóbb el kell mennie innen.
A vendég magával semmit nem vihet.
Mindenki vendég.
Forrás: Lélektől lélekig
Levél vagyok. Zárt küldemény.
Dolgom: hogy kézbesítsem.
– Ha föltépném, sem érteném:
Istennek írta Isten.
Forrás: Lélektől lélekig