https://verskucko.com

Kategória: Fodor Ákos

  • Fodor Ákos: Hagyd

    Hagyd a világot szélként át- s átfújni
    életed lazaszövésű gyolcsán:
    mint egy száradni kiakasztott ing, lobogj, lebegj,
    hálásan szélszagusodva, ellenállás nélkül
    – hadd örüljön neked majd, ha ki fölvesz.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Oldás és kötés

    Egyáltalán nem fontos, hogy milyen volt,
    vagy, hogy milyen lesz
    utolsó találkozásunk.
    Csupán egy fontos:
    A Találkozás Törölhetetlen Ténye.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Éjszaka

    a friss ablaküvegek is
    saját szobádat tükrözik:
    befelé nyílnak, mint az álmok
    – mutatva, mekkora a világod

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Határok

    Van határ, ami attól van,
    hogy meghúzzák, kijelölik.
    Van természetes határ
    — még az sem
    változhatatlan.
    És van, ami csak akkor és attól,
    de attól fogva mindörökre létezik,
    hogy megsértettük:
    magunkban.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Impromptu

    Tegnapi terveidet töröld.
    A legszebbeket is. Azokat először.
    – Mire megépítenéd: ezért, azért már úgyse laknád,
    s onnan-ide törmelékek halmát mért cipelnéd?
    Temess derűsen. Ami élt: mindig föltámad; ami nem: sosem.
    Ragyogó szemmel, ne tört szívvel bámulj
    a Leáldozott, Gyönyörű Nap után.
    Állhass tisztán
    a Kelő elébe.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Xénia

    Megtörténik velem az élet,
    és az élettel megtörtének.
    Eldönthetetlen: melyikünkben
    lesz nyomtalanabb ez a történet.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: 3 gyakorlat

    képzelj egy tükröt;
    gondold, hogy belenézel;
    hidd el, amit látsz

    segíts mindennek
    olyannak lennie, mint
    amilyen úgyis

    zsinegen horog,
    boton zsineg ne legyen,
    bot se, kezedben

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Jelentés-vázlat a jelenidőről

    valahogy úgy, mint a csecsemők:
    iszom, iszom és szomjazom,
    megkívánok és elunok,
    fogok, megszorítok és elejtek,
    elsírom magam,
    unatkozom, félek.

    Mindentől függök, de alig függök ö s s z e.

    Nagyon megörülök egy érintésnek. Vissza-
    borzadok egy másiktól.

    Nevetnem kell, nevetnem bizonyos szavakat hallva, látva.

    Figyelmem lengőajtaja készségesen nyíldogál
    kifelé-befelé, vagy ácsorog középen: elbámészkodom
    egy színen, formán, hiányon; jót csodálkozom olyasmin,
    hogy hajlik az ujjam.

    Bízom. Ragaszkodom. Hamar
    felejtek. Valahogy így.

    Jöhet
    a jövő –
    úgyis jön
    – nem hívom.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Egy hálaadás

    Nemigen van világ. Ami mégis
    lenni tűnik: többnyire érvénytelen. De szobák
    vannak, itt, ott. Egy-egy szoba mindenütt van.
    Szoba, ahol üldögélni, feküdni, föl-alá járkálni jó; ahol
    meg lehet szólalni, de nem muszáj.
    Ahol együtt lehetsz, vagy egyedül lehetsz, ahol még
    a csend is lehetséges – szobák, ahol
    nem erőszakolnak meg, nem fosztanak ki,
    nem aláznak meg ok nélkül, szünet nélkül.
    – Jó, hogy vannak szobák.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Egy gyakorlat

    (mindennapi teszt-kérdés/2.)

    Magadtól kérdezd:
    ajtód azért fontos-e,
    hogy zárd? vagy, hogy nyisd?

    Forrás: Lélektől lélekig