At nobis, Pax alma, veni spicamque teneto,
perfluat et pomis candidus ante sinus.
(Tibullus)
Nem szabadulsz
az üszkös napok kísértenek
Nem szabadulsz
hány halál halott int neked
Nem szabadulsz
álmodban nyögsz kiáltozol
Nem szabadulsz
soha e lidércnyomán alól
Nem szabadulsz
lelkeden bűzös átok tesped
Nem szabadulsz
nem feledhet elkínzott tested
Nem szabadulsz
csupa csont-bőr emlékeidtől
Nem szabadulsz
pokolban égett éveidtől
Nem szabadulsz
beléd süttettek visszajárnak
Nem szabadulsz
nem szabadulsz csak a halállal
Nem szabadulsz
viaskodsz tűnt kísértetekkel
Nem szabadulsz
– de izzó vád vagy élő fegyver
Mennyi erő
pusztán az is hogy nem feledhetsz
Mennyi erő
e gyönyörű új küzdelemhez
Mennyi erő
hogy harcrakész vagy mindhalálig
Mennyi erő
hogy nincs halál amely megállít
Mennyi erő
hogy volt értelme jajnak kínnak
Mennyi erő
álmodni hús-vér álmainkat
1960
Forrás: Magyarul Bábelben
