Mosolyogj az égre, hogy a nap sugarában megláthassalak…
Nevess a szélbe, hogy amikor arcomhoz ér megérezhesselek…
…és gondolj rám, hogy érzéseink találkozhassanak….
Forrás: Lélektől lélekig
Címke: Komáromi János
-
Komáromi János: Kívánságaim
-
Komáromi János: én leszek…
én leszek a vágy a szemedben
ha kell magammal is megverekszemén leszek a sóhaj a szádban
amikor erőd elhagy a kéjes lázbanén leszek elűzött szemérmed
a tegnapom ölöm meg értedén leszek elveszett csókod a magányban
ha majd ajkad reszket a rád zuhanó homálybanén leszek vadul lüktető szíved
ha már senki sem, én ott leszek veledén leszek sivatagban a gyöngyöző harmat
amikor Neked már senkik semmit nem adnakén leszek kínod egy álmatlan éjjelen
ha hiányzó örömök csordulnak ki szemedenén leszek könnyed egy összegyűrt ágyban
amikor elmerülsz az egyedül-maradt vágybanén leszek a szivárvány-híd a semmi felett
amikor majd lemondón nyújtod a kezedetén leszek rémítő álmaid gyilkosa
a hazug hit, hogy nem hagysz el sohaén leszek fel nem tett kérdés helyett a felelet
ha hangtalan, csak magadnak súgsz neveketén leszek halott virágok mosolya
a szerető, az édes és a mostohaén leszek nevetésed a csendben
váratlan lázadás a rendbenén leszek bőröm íze a szádban
tegnapi emlék a holnapi lázbanén leszek a viasz, amikor cseppen
pillangó szárnya amikor lebbenén leszek a sikoly a beteljesült vágyban
a fájdalom az értelmetlen lázbanén leszek a nyugalom a gondolatban
az örök körforgásban a mozdulatlanén leszek majd a Te helyedben
és Te élsz majd én helyettemForrás: Lélektől lélekig
-
Komáromi János: Most ölelj!
Most ölelj!
Most itt vagyok!
Most csókolj!
Nem lesznek holnapok.
Most szoríts!
Most itt vagyok!
Most kiálts!
Nem voltak tegnapok.Ez az a pillanat,
amire vártál.
Azt adom neked,
amit titkon kívántál.Rabod leszek és
urad is egyben.
Csak engem szolgálsz
és győzöl felettem.Egyetlen perccé válik
az egész élet.
Nem hallasz több hangot,
nem látsz több képet.Örök kéjt hoz
ez az egyetlen pillanat.
Csak a lángoló test
és semmi gondolat.Most ölelj!
Mert ha nem leszek,
hiába fúrod majd fejed
könnyekkel áztatott párnáid közé.Most csókolj!
Mert ha elmegyek,
hiába rejted majd remegő szád
kéjes sikolyok vagy csillogó szemeid mögé.Most szoríts!
Mert ha elengedsz,
hiába vágyod majd újra
az örökre elillant pillanat varázsát.Most kiálts!
Mert ha elveszek,
hiába keresel majd sírva,
többé sehol sem találsz rám.Forrás: Lélektől lélekig
-
Komáromi János – Szenvedély
Nem érdekel
mit álmodsz rózsaszín szobádban.
Engem a Vörös érdekel.Nem érdekel
szerelmes, suttogó szavad.
Engem a Kéj sóhaja érdekel.Nem érdekel
gyengéd, finom simogatásod.
Engem vad Ölelésed érdekel.Nem érdekel
versekbe írt szerelmed.
Engem reszkető Vágyad érdekel.Nem érdekel
ajkad lágy érintése.
Engem vad Csókod érdekel.Nem érdekel
ki vagy!Nem érdekel
ki voltál!Engem csak az érdekel
amivé teszlek,
amivé értem leszel.Forrás: Lélektől lélekig
-
Komáromi János: egy este…
csípett már az esti szellő
elhalványult nappalom
nagyon messze volt még az éj
azt hittem, hogy álmodomkupoláját a Végtelen
kék bársonyból készíté
aranysárga csillagokkal
szabálytalan díszítéaz arcomra sápadt fényből
álarcot font ezüst-Hold
bőrömön lágy érintésed
szívemhez ért (átkot old)minden álnok, hazug érzés
messze futott, menekült
tisztítótűz forró lángja
a testemen szétterültsötét lángok átöleltek
és egyik sem égetett
kristályból szőtt magány-gömböm
meghasadt, majd szétrepedtott álltam meztelen szívvel
éreztem, hogy fáj nagyon
de többé a kristály-gömböt
rá záródni nem hagyomfájdalmakból születhet meg
a legnagyobb boldogság
menekülni a sors elől
a legnagyobb bolondságmeztelenül születik meg
testünk, ám felöltözünk
ruhánk alatt mi is lapul
arról megfeledkezünkmost másodszor pőre lelkem
látta meg a Végtelen
milyen vagyok igazából
többé el nem rejthetemmenekülni nem akarok
végre önmagam vagyok
ha hiszek majd önmagamban
talán az is maradok…Forrás: Lélektől lélekig
-
Komáromi János: hol keresed?
nem jól keresed
mindig mástól várod a feloldozást
mindig elmenekülsz ha már majdnem rád talál
mindig szégyenlősen lehajtod a fejed
hogy ne láss
vagy üvöltesz
hogy ne hallj
nem akarsz önmagad szemébe nézni
nem akarod hallani saját
belső hangjaid
csak élni akarsz
ahogy lehet…
amilyennek az életet képzeled
létezni
enni
aludni
szeretni
gyűlölni
feledni
persze ki tudja
lehet hogy tényleg csak ennyi…
de valami azt súgja
mást…
többet jelent
Embernek lenni…Forrás: Lélektől lélekig
-
Komáromi János: Én várok rád
Mikor már elfogyott
az agyadból minden gondolat.
Mikor a fejed
csak üresen bólogat.Én várok rád!
Mikor vad árnyak
várnak az utca sarkokon.
Mikor már mosoly
sincs az arcodon.Én várok rád!
Mikor fekete lesz
minden, ami színes volt.
Mikor már leírtad
az utolsó sort.Én várok rád!
És elmúlnak majd
a lidérces évek.
Könnyes percek helyébe
boldog órák lépnek.Forrás: Lélektől lélekig
-
Komáromi János: …a neveddel alszom el
amikor fáradt utam
Napot kísérve véget ér
párnámba rejtem
elgyötört arcomat
karjaim a semmit ölelik
csendben ringatom el
árva magamat és
…a neveddel alszom elüres utcákon bolyonganak
elárvult érzéseim
minden kapu zárva
hiába dörömböl
magára maradt szívem
csak a kongó visszhang
felel és végül
…a neveddel alszom elhavas hegycsúcsokon
gyönyörű szikrák csillannak
a fény hideg táncot jár
mindent elborít
a hófehér magány
épp ilyen üres a szobám
ahol egyedül kuporgok és
…a neveddel alszom elzárt szemhéjak mögött
a csend ül ünnepet
szivárvány-köröket ír
a sötétbe az álom
nappali szavaim az imént
itt zsongtak még
de most egyiket sem találom és
…a neveddel alszom elcsodás képek billennek át
az érzékelés peremén
még éber létem dobog bennem
való világom még fogva tart
de enged már a rációból font kötél
oszlik már a lehet, a nem lehet
tudatom függ egy pókhálófonálon és
…a neveddel alszom elaz éjszaka tengere ringat,
ölel, átkarol, hajamba túr
fülembe súgja
lágyan csobbanó vágy-dalát
csókokat küldenek álmaim
már messze visznek nyugtalan útjaim
még hangtalan motyogok és
…a neveddel alszom elhányszor lesz még, hogy
furcsa-holdas éjszakán
ajkamon sóvár szavak fakadnak
sóhajaim nekiütődnek a falaknak
és a takaró alatt vacogó testtel
önmagamba görbült szeretettel
magányos éjjel, helyetted
…a neveddel alszom elForrás: Lélektől lélekig
