Címke: természeti erő

  • Szilágyi Domokos: Halál árnyéka 6. – Eső (Rekviem)

    Összevont szemöldökű felhők sorakoznak csatarendben
    hunyt szemű ég alatt megfullad a csönd
    megfullad a zaj
    megfullad a lapuló tábor
    a hajlott hátú barakkok a földet nézik komoran mint aki nem érti
    hogy került ide mit keres itt mikor lesz vége –
    – csordulj haragos eső
    csordulj végig letarolt koponyánkon
    csordulj haragos eső
    csordulj végig pofonokkal szántott arcunkon
    csordulj haragos eső
    csorogj le ványadt vállunkon
    bordáktól csíkos mellkasunkon
    gyámoltalan gerincünkön
    csordulj haragos eső
    áztasd nyöszörgő hasunkat
    áztasd rajtunk a fagyos simogatású inget
    sűrű éhségtől növesztett fájdalmainkat szétmaszatolt emlékeinket
    áztasd a ragadós álmokat az enyv-ízű alázatot –
    hunyt szemű ég alatt megfullad a csönd megfullad a zsivaj
    megfullad a lapuló tábor –
    – csordulj, haragos eső!
    villanj, villám!
    ess! üss! dörögj! vágj! zúzz! szabadíts!

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Nagy László – Te sem vagy fehérebb

    Érzem halántékom
    kék ütőerének
    ugrálását, belső
    dörgését a vérnek.

    Kint levél se csattan,
    a világ elhallgat,
    vadmadár a szívem,
    valakiért jajgat.

    Bolygó szemeimmel
    keseredek érted,
    ideszívlak hozzám,
    gyújtva megidézlek.

    Én lélekzek benned,
    élsz bennem, te bátor,
    vagyunk mi egymásnak
    fölvirágzott sátor.

    Te sem vagy fehérebb,
    te sem vagy ártatlan,
    édes elszánásban
    nem vagyok páratlan.

    Szerelem, arannyal
    befújt hársfa-teknő,
    rengess minket, födj be
    tüzes bárányfelhő!

    Forrás: Szívzuhogás