A szamár azt mondta a tigrisnek:
– A fű kék.
A tigris válaszolt:
– Nem, a fű zöld.
A vita elmérgesedett, és mindketten úgy döntöttek, hogy döntőbíróság elé viszik a dolgot, ezért az oroszlán, a dzsungel királya elé járultak.
A szamár már azelőtt kiabálni kezdett, hogy elérte volna az erdei tisztást, ahol az oroszlán ült a trónján:
– Őfelsége, igaz, hogy a fű kék?
Az oroszlán válaszolt:
– Igaz, a fű kék.
A szamár sietett és továbbment:
– A tigris nem ért egyet velem, ellentmond és bosszant, kérlek, büntesd meg.
A király ekkor kijelentette:
– A tigris 5 év hallgatással lesz büntetve.
A szamár vidáman ugrott, és elégedetten, ismételgetve folytatta útját:
– A fű kék…
A tigris elfogadta a büntetését, de előtte megkérdezte az oroszlánt:
– Felség, miért büntettél meg engem, elvégre a fű zöld.
Az oroszlán válaszolt:
– Valójában a fű zöld.
A tigris megkérdezte:
– Akkor miért büntetsz engem?
Az oroszlán válaszolt:
– Ennek semmi köze ahhoz a kérdéshez, hogy a fű kék vagy zöld. A büntetés azért van, mert egy ilyen bátor és intelligens teremtmény, mint te, nem vesztegetheti az idejét arra, hogy egy szamárral vitatkozzon, aki ráadásul még idejön és ezzel a kérdéssel engem zaklat.
A legrosszabb időpocsékolás a bolonddal és fanatikussal vitatkozni, akit nem érdekel az igazság vagy a valóság, csak a hite és az illúziói győzelme. Soha ne vesztegessük az időt olyan érvekre, amelyeknek nincs értelme. Vannak emberek, akiknek bármennyi bizonyítékot mutatunk is be, nem képesek megérteni, másokat pedig elvakít az ego, a gyűlölet és a harag, és csak azt akarják, hogy igazuk legyen, még akkor is, ha nincs igazuk.
„Amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat. A te békéd és nyugalmad többet ér.”
Forrás: ismerős bejegyzése
