Alul, felül jég – örlődöm közötte –
Fent zúzzam szét vagy alul fúrjam át?
No persze – fönnmaradva és remélve –
Csak megszerezzem vízumom jogát.
Te jég fölöttem, nyílj fel meghasadtan!
Küzdök, miként aszállyal a paraszt.
Megtérek hozzád, mint hajók a dalban,
Hol ősi vers is emléket fakaszt.
Még messze ötven, épp csak negyven múltam,
Úgy élek, hogy te óvsz s az Úr veled.
Dallal Mindenhatónk elébe hulltan
Tárom felé néki igaz lelkemet.
Forrás: Lélektől lélekig
