https://verskucko.com

Kategória: Dalszövegek

  • Sztevanovity Dusán – Szerenád

    Tudod, megtennék én bármit
    Ha érted teszem
    S te egy szerenádot kértél
    Hát jól van, legyen
    Talán szebb lenne egy ékszer
    Egy szál virág
    De nem kell más, csak szerenád

    Persze jól jönne egy álarc
    S egy szép nagy kalap
    Jobb, ha nem ismer meg senki
    S ez köztünk marad
    S te a függöny mögül nézhetsz
    Mintha nem is tudnád
    Hogy hozzád szól a szerenád

    Hát nyíljon már az ablak
    Itt várok rád
    Most már lebbenjen a függöny
    S a gyertyaláng, hm…
    És ha elég szépen játszom
    A dél dallamát
    Talán kapok majd egy csókot
    S egy forró teát

    Aztán visszabújok melléd
    S te nevetsz tovább
    Még mindig szól a szerenád

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Koltay Gergely – Kell még egy szó….

    Kell még egy szó mielőtt mennél,
    kell még egy ölelés, ami végig elkísér.
    Az úton majd néha gondolj reám,
    ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár!

    Nézz rám, és lásd: csillagokra lépsz,
    nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
    Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény,
    tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz.

    Szállj, szállj sólyomszárnyán,
    három hegyen túl!
    Szállj, szállj, ott várok rád,
    ahol véget ér az út!

    Úgy kell, hogy te is értsd:
    nem éltél hiába,
    az a hely, ahol élsz: világnak világa.
    Az égig érő fának, ha nem nő újra ága,
    úgy élj, hogy te legyél virágnak virága.

    Szállj, szállj sólyomszárnyán,
    három hegyen túl!
    Szállj, szállj, én várok rád,
    ahol véget ér az út!

    Nézz rám, s ne ígérj,
    nézz rám, sose félj!
    Ha nincs hely, ahol élj,
    indulj haza felé!

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Sztevanovity Dusán: Vasárnap délután

    Vasárnap délután a város meghal egy kicsit
    És valahogy sápadtabbak a kirakatok
    Vasárnap délután egy igazi fagylalt jólesik
    És néha érzek egy régi illatot

    Vasárnap délután a csendes, hosszú ebéd után
    A mamám rám adta mindig a szép ruhát
    Az ajtóban még megfésült és nem hallgatott rám
    Ha kértem, hadd járjak így egész héten át

    Vasárnap délután a lányok arca kicsit szebb
    S a nagyfiú ígérte tízre hazajön
    A tánciskola parkettjén a cipők fényesek
    És néhány párnak a figura összejön

    Vasárnap délután volt mikor megismertelek
    A bátyád apámmal nálunk sakkozott
    Kamaszok voltunk és sok hülyeséget beszéltem neked
    És kipróbáltuk, a szerelem jó dolog

    Vasárnap délután talán a harag is csendesebb
    S az elvált apa láthatja kisfiát
    A vidéki rokonok látogatják az újszülötteket
    És Farkasréten is elfogy a sok virág

    Vasárnap délután volt mikor viszontláttalak
    És újra megtörtént, ahogyan egy régi napon
    Te sem lettél felnőttebb és én sem komolyabb
    És előre tudtuk, szeretni jó dolog

    Vasárnap délután az időm csendesen megy el
    És néha úgy érzem, máris érkezel
    Vasárnap délután az este mindig túl közel
    Mikor tudom, hogy többé nem jössz el

    Vasárnap délután a város meghal egy kicsit
    És valahogy sápadtabbak a kirakatok
    Vasárnap délután már régen semmi sem történik
    Csak néha érzek egy régi illatot

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Somló Tamás – Nagyon kell, hogy szeress

    (dalszöveg – LGT)

    Ha már nincs erőm a szép szavakra,
    Ha már nem izgat a szép primadonna,
    Ha a szerephez már semmi kedvem,
    Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

    Ha már nem dob fel se harc, se játék,
    Hogyha nem akarom már a másét,
    S hosszú szünet van a jókedvemben,
    Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

    Ha a jobb napok sem érdekelnek,
    Mikor vége van a türelmemnek,
    Ha a szerelmedet nem érdemlem,
    Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

    Ha a kedvességed bosszant, fáraszt,
    Mikor nem adok és nem várok választ,
    Mikor szeretni már nincs mit bennem,


    Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Ákos: Adj hitet!

    Beszélj hozzám, mondd újra el,
    hogy a világ botrány,
    de holnap mégis élni kell.

    Én nem vagyok idegen,
    fekszem a szíveden
    és hallom, hogy dobog.

    A fekhely mellett most is töltve áll
    a hűs borospohár,
    itt érzem, otthon vagyok.

    (Nem is tudod, milyen nagy dolog…)

    Én ordítok néhanap,
    tudom, hogy bántalak,
    csak szidlak a semmiért.

    Hiányzik néha egy kis fájdalom,
    máskor meg nem bírom
    azt, hogy folyton megkísért.

    Adj hitet és elhiszem neked,
    hogy élni szebben is lehet,
    sok okos megvet és nevet,
    de te észre se vedd, csak adj hitet!

    A szájak szélén gyűlölet
    és harag remeg,
    a világ nagy beteg.

    De boldog vagy, hogy van kit féltened,
    egyetlen életed
    ennél komolyabban nem veszed.

    Próbáltam hős lenni és szent,
    nekem egyik sem ment,
    magamon veled nevetnék.

    Játékos vagy, mint egy nagy gyerek,
    a legdurvább fegyvered
    a békülésre képesség.

    Adj hitet és elhiszem neked,
    hogy élni szebben is lehet,
    sok okos megvet és nevet,
    de te észre se vedd, csak adj hitet!

    Beszélj hozzám, mondd újra el,
    és adj hitet!

    Forrás: dalszöveg

  • Máté Péter – Vallomások

    Te légy a párnám, ha fáradt vagyok
    Te légy az ágyam, ha elszunnyadok
    Te légy az árnyék, ha bánt már a fény
    És te légy a sírom, ha meghalok én!

    Te légy az írás, és te légy a szó
    Te légy a friss méz, és te légy a só
    Te légy a csónak az idő vizén
    És te légy a sírom, ha meghalok én!

    Te légy a jókedv és te légy a gond
    Te légy a vessző és te légy a pont
    Te légy a léggömb a múltam egén
    És te légy a sírom, ha meghalok én!

    Te légy a virág, ha elmúlt a nyár
    Te légy a mécses, ha későre jár
    Te légy a tűzhely az élet telén
    És te légy a sírom, ha meghalok én!

    Forrás: Lelektöredék – blog.hu

  • Bródy János – A sündisznó

    A sündisznó már gyerekkorában
    gyerektüskéket növeszt,
    és minden gyanús mozdulatra
    hegyes tüskéket mereszt.

    S ha valaki túl közel merészkedik,
    gombolyaggá gömbölyödik.
    A sündisznó így védekezik.

    A sündisznók bizony gyanakvók,
    túl sok bennük a félelem.
    Azt hiszik, hogy tüskék nélkül
    a létezésük védtelen.

    Ha valaki túl közel merészkedik,
    gombolyaggá gömbölyödik.
    A sündisznó így védekezik.

    A sündisznó már gyerekkorában
    egyedül megy a rétre ki.
    Nem kap enni az anyukától,
    és senki nem segít neki.

    Ha valaki túl közel merészkedik,
    gombolyaggá gömbölyödik.
    A sündisznó így védekezik.

    A sündisznót az apukája
    ha bajba kerül, nem védi meg,
    és szegényke nem tud kiabálni,
    hogy gyertek, gyerekek, segítsetek.

    A sündisznók szerint tehát
    a tüskék hasznos fegyverek.
    De ki tudja, miért növesztenek
    tüskét az emberek.

    Forrás: Kedvesch versek