Most minden egy kicsit megáll,
Most nem mozdul a láthatár,
Még van időd, hogy észrevedd!
– Még láthatod!… Még nézheted!
A szél titokban megpihen,
Fülembe súg… Én elhiszem
És megsimítom szárnyait,
Mint szív a lélek álmait…
A mozdulatlan ég alatt,
A mozdulat egy pillanat
Múlva újra visszatér,
Már rügy fakad, már minden él!
A tölgyfa lombja megremeg,
Mint álmából a kisgyerek
Úgy ébred fel a nagyvilág!
– Csak én aludnék… még tovább!
Forrás: Szeretem a verseket
