Kategória: Kiss Judit Ágnes

  • Kiss Judit Ágnes: Szakítás

    az úton
    két árnyék
    aztán csak egy

    a vízen
    két örvény
    aztán csak egy

    az ágyon
    két párna
    aztán csak egy

    aztán csak egy

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Kiss Judit Ágnes: Megbán ária

    Hazám, hazám, te mindenem,
    Nem mondtad, hogy jó lesz nekem
    Maradni benned és veled,
    Én sem tettem ígéretet,
    Hogy érted élek és halok,
    S ha megversz is, csak hallgatok,
    Míg kettőnk közt halkan rohad
    Egy bántalmazó kapcsolat.

    Hazám, hazám, szerelmesem,
    Kibasztál velem rendesen:
    Előbb sok édes vallomás,
    Majd néhány sértés, s nem soká
    – itt lakva egy fedél alatt –
    Bennünk csak bűzös csönd maradt.
    S én várom, hátha újra szólsz
    Megunt nődhöz egy kurva szót.

    Hazám, hazám, beismerem,
    Már nem maradt önérzetem
    Kimondani, hogy ennyi volt,
    Bár nem eshetne semmi folt
    Neveden, csak mert elmegyek,
    De rég beláttam: nem merek.
    Pusztító méreg napra nap:
    Maradunk egy fedél alatt.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Kiss Judit Ágnes: Ronda capriccioso

    „a belülről szép nőket ki kéne fordítani”

    1

    csúnyának lenni áldás,
    igazi életmódváltás.
    nem törődsz elegáns sminkkel
    tűsarkú lábbelikkel,
    nem akar miattad senki
    zokogva Dunának menni,
    mert nem a melled a kellem,
    hódíthat benned a szellem.
    s amikor hazamégy este,
    vágyódhatsz egy férfitestre,
    ne legyen szőrös, csak éppen,
    izmos mindenféleképpen,
    akinek – bárki mond bármit –
    a lélek szépsége számít.

    2

    a harmadik miatta megkísérelt
    öngyilkosság után
    az asztalra borulva zokogott
    (az első kettőt még
    viselte emelt fejjel)

    “nem tettem semmit!”
    a szeme duzzadt volt,
    orra vörös,
    lilás ösvénnyé táguló hajszálerekkel.
    “miért vagyok szép?”
    (a Korányi Kórház krízisosztályán
    már előre köszöntek neki az ápolók.)
    “szétvagdosom az arcom,
    hogy ne szeressen belém többet senki!”

    a hetedik miatta megkísérelt
    öngyilkosság után
    bánni kezdtem, hogy kicsavartam
    kezéből a borotvapengét.

    3

    a ronda nő klasszul kefél,
    mert attól mind rettegve fél:
    ez az utolsó alkalom,
    hogy hozzá ér az alkarom.

    a ronda nő hálás darab,
    szájába vesz, és nem harap,
    s ha bántja szépérzékemet,
    iszom egy sört vagy másfelet.

    a ronda nő alázatos,
    kivált szaros gatyát ha mos,
    lehetek tottyos, vén fater,
    a ronda nő sosem hagy el.

    4

    szép vagy mondták hazudsz bitang
    gondoltam s azt anyáddal szórakozz

    szép vagy mondják s azt gondolom
    ne higgy sose egy férfinak
    ha épp erekciója van

    szép vagy mondják majd és mosolygok
    pár megmaradt fogammal boldogan

    5

    ha Ön termékünket naponta kétszer,
    akkor az Ön hája nem fog
    hurkákba gyűrődve rábuggyanni
    az Ön farmernadrágjára.

    ha Ön termékünket naponta kétszer,
    akkor a könnyek nem fognak
    árkot vájni a két arcába,
    mint a folyó a martjába, csuhajja!

    ha Ön termékünket naponta kétszer,
    csak itt csak most csak ennyiért
    akkor Önbe bele fog törni
    az idő vasfoga.

    6

    tarka cukormáz, csontig mállik az arc,
    sem a szép sem a rút nem elégíti ki
    a halál fene étvágyát
    csak a csont, csak a csontváz, az marad ép,
    üreges szemmel néz régi fotókat.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Kiss Judit Ágnes: Irgalmasvérnő csodálkozik

    huszonnyolc éves vagyok,
    és még nem voltam nővel,
    nem volt fegyver a kezemben,
    s nem vettem el erővel,
    amit vagy akit megkívántam,
    és még nem éltem droggal,
    nem ütöttem meg senki fiát
    sem ok nélkül, sem okkal.

    nem nézek reklámfilmeket
    és nem rágcsálok pop cornt,
    az őseim sírjáról még
    megmondom, melyik hol volt.
    a ropogós hasú bankjegyet
    papírfecninek látom,
    és esténként a zongorán
    egy-egy Bach-szvitet játszom.

    a tévé-kvízműsor helyett
    önmagamat nézem,
    belőlem jön a felelet,
    hogyha magamat kérdem.
    csak egy dologra nincs válasz,
    pedig hányszor kérdeztem,
    hogy mi a francot keresek
    ebben az évezredben.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Kiss Judit Ágnes: Gyerekférfiak balladája

    Ha nő vagy, férfiként szerethetsz
    macsót, lovagot, szépfiút,
    végül úgyis a gyermeked lesz,
    öledbe vágyik, s nincs kiút
    ebből a kényszer-anyaságból,
    szívedből szívja a tejet,
    és mint vak kismacska, nyivákol –
    a férfi mind csak kisgyerek.

    Mint óvodás a homokvárat,
    épít izmot vagy karriert,
    de kérj egy apróságot, fáradt,
    unott lesz rögtön és ijedt.
    Nem lesz társad és nem lesz hősöd,
    magad vagy csatába menet
    utóvéded és előőrsöd,
    a férfi mind csak kisgyerek.

    Most rád hasal, harapja nyelved,
    magáról úrként álmodik,
    ha nedve kiömlött, elernyed,
    s már alszik, nyála is folyik.
    Mert nő vagyok, oltalmat vágynék,
    de megtanultam, nem lehet,
    hiába szerelem, jó szándék,
    a férfi mind csak kisgyerek.

    Herceg, ha sértő, amit mondtam,
    hajtsd az ölembe a fejed,
    csak altató volt, mit daloltam,
    hogy minden férfi kisgyerek.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Kiss Judit Ágnes: Egyirányú

    Nem a halál, nem a végállomás,
    mi oda vezet, az lehet nehéz.
    Vékony csövön, bőrbe szúrt tűkön át
    cseppenként tölt el a felismerés:
    az élők közé nincsen visszaút,
    mint testemben a sejtek, szétrohadt,
    vagy felrobbant, vagy benőtte a fű,
    egyhelyben állni sem tudok sokat.

    Először a színek fakulnak el,
    mint mikor túl korán sötétedik,
    aztán a kontúrok, végül a hang,
    az érintés tart csak ki reggelig.
    Ha van reggel, ha van feltámadás,
    testnek, léleknek hogyha van,
    talán megéri méltón menni el.
    Még nem ordítok. Még tartom magam.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Kiss Judit Ágnes: búcsúlevél-rap

    hogy utoljára írok, azt ne csodáld, szívem,
    én nem leszek soha az a másik nő,
    az a férjtolvaj, az az aparabló,
    a titokba kúrt fiatal szerető,

    akit az elhagyott feleségek átkoznak este, mikor
    magányosan fürdetik a gyerekeket,
    aki bebújik a hitvesi ágy vánkosai közé,
    és miatta tegnap, ma és holnap se lehet…

    inkább kamion leszek, aki elüti az időt,
    ami nélküled vánszorog az úton át,
    és meg sem állok, csak fizetem a vámot,
    ha jön a határ, és hajtok tovább.

    biztonságban elviszem a rakományomat,
    és titokban olvasom a leveleket,
    hogy hiányozni fogsz, azt nem tagadom le szívem,
    de van, amit az ember már mégsem tehet.

    és most legyek akár áldott, akár megátkozott,
    az ímélcímem mától megváltozott.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Kiss Judit Ágnes: Az utolsó rap

    Hányszor álmodom még a halálod,
    hányszor álmodom még?

    Ugyanaz a szcéna, de más a díszlet,
    hányszor álmodom, nem azt, hogy véged,
    hányszor álmodlak úgy, ahogy készülsz,
    fekszel vagy járkálsz, vagy az ágy szélén ülsz,
    tanácsokat osztogatsz és rendelkezel,
    hogy mit hogyan tegyünk, amikor már nem leszel.

    Pedig igazából nem úgy volt, de éjszaka az álom
    valamit mindig korrigál a valóságon.
    Tudom, szégyelled, hogy féltél, de az ember ilyen fajta,
    jól csináltad, hidd el, nincs mit javítani rajta.
    Hogy mindjárt meghalsz, mért kell minden éjjel újra látnom?
    Hogy kevésbé fájjon, vagy hogy még jobban fájjon?

    Szeretlek, anya, tudod jól, csak kicsit sokat ittam,
    kérlek, ne gyere többet vissza az álmaimban!

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Kiss Judit Ágnes: Macska télire

    Vegyél egy macskát.
    Vagy fogadj örökbe.

    Egy félvak, lekoszvadt is megteszi,
    vagy egy tépázott fülű csatakandúr,
    ki éppen hitvány zsákmányát eszi
    egy belvárosi, sötét kapualjban,
    vagy egy autó alól pislog ki rád,
    vagy elnyúlik az őszi napsütésben –
    csak az a fontos, hogy legyen cicád.

    Lehet girhes, vagy kövér, mint egy hurka,
    öklömnyi szőrgombóc, még kékszemű.
    Akár ajándékba is kérhetsz egyet,
    macskához jutni roppant egyszerű.

    Mert tél jön mindjárt, és hideg,
    és mi lesz veled, ha nincs cicád?
    Ki bújik be, hogy melengessen,
    melléd a takaró alá?

    Ki dorombol füledbe éjjel?
    (mancsát arcodra fekteti)
    Ki kelt hajnalban nyávogással,
    hogy rögtön enni adj neki?

    Ki kaparja a bezárt ajtót,
    mikor hazaérsz, ki örül?
    Kunkorodó farkkal ki rajzol
    nyolcasokat bokád körül?

    Legyen egy macskád.

    Míg kávézol reggel, öledbe mászik,
    éles karmai behúzva, puha tappancsokon
    sétál az életedben.

    Alig hallani.

    Bundájából kipattognak a szikrák,
    ágyadra gömbölyödik és dagaszt.
    Bújj mellé, tanulj dorombolni tőle,
    ketten könnyebb kivárni a tavaszt.

    Forrás: Facebook

  • Kiss Judit Ágnes – Utóirat

    Mert nem azt sírom vissza, nem a végét,
    az elégedetlenség csöndjeit,
    ahogyan együtt bámuljuk a tévét,
    a kifogásokat: ne most, ne itt,
    a számítógépes játékkal töltött,
    ketten magányos esti hallgatást,
    a kapcsolatnak hívott szürke börtönt,
    ahol nem vagy, csupán egy zárkatárs –

    Az ösztönöket átíró bizalmat
    siratom, ahogy a ló engedi,
    hogy kézbe vedd a hátsó lábát, azt az
    önfeledtséget, ahogy felfedi
    védtelen hasát a macska előtted.
    A vad meglátott, nem futott el mégsem.
    Te visszanéztél rá, aztán lelőtted –
    a föld szép lassan szívja be a vérem.

    Noha ártatlanul, értetlenül,
    bosszúvágy nélkül pusztul el az állat,
    benned is tátong a lövésnyi űr,
    mert jól tudod, hogy erre nincs bocsánat.

    Forrás: Lélektől lélekig