https://verskucko.com

Kategória: Szendrey Júlia

  • Szendrey Júlia: Bölcső mellett

    Mondják: iszonytató vihar dúl,
    Mennydörgés, villám odakinn,
    Hogy a felhők, mint sötét árnyak,
    Nyargalnak a szél szárnyain…
    Csöndes szobám egyik zugában
    Én egy kis bölcsőt ringatok,
    Szívem májusnak verőfénye,
    Viharról én mit sem tudok!

    Mondják: két ellenséges tábor
    Egymással véres harcra kelt,
    S nem hallani mást a világon,
    Mint csatazajt, fegyverzörejt…
    Csöndes szobám egyik zugában
    Én egy kis bölcsőt ringatok,
    Szívem a béke olajága,
    Csatákról én mit sem tudok!

    Mondják: gyűlölség és gonoszság
    S bűnök tanyája ez a föld,
    Hogy szerelem, barátság álarc,
    Mit az önzés magára ölt…
    Csöndes szobám egyik zugában
    Én egy kis bölcsőt ringatok,
    Szívem a szeretet oltára,
    Gyűlölségről mit sem tudok!

    Szentély e hely, sarut leoldva
    Lépek csak által küszöbén,
    S e bölcső mellett, mint oltárnál,
    Szent áhítattal állok én:
    Feledve minden e világon,
    Míg e kis bölcsőt ringatom,
    Míg égi dalként gyermekemnek
    Halk pihegését hallgatom.

    1860

    Forrás: Vers mindenkinek

  • Szendrey Júlia: Öregségem

    Alig várom öregségem!
    Könnyű nekem várni;
    Ha elmondom, hogy mi okból,
    Ki tudná csodálni?

    Ez az én kis szőke fiam
    Fog engem ápolni,
    S öregségem napjaiban
    Rólam gondoskodni.

    „Ne félj, anyám – így szól hozzám –,
    Hogyha megöregszel,
    Úgy viselem majd gondodat,
    Tudom, megelégszel.

    Ott a meleg kályha mellett
    Puha, lágy karszék áll,
    Ott üldögélsz, s én zsámolyon
    Mindig lábaidnál.

    Nem is kell, hogy magad fáraszd
    Beszéddel, intéssel,
    Megtanulom arcvonásid
    Olvasni szívemmel.

    Az lesz nekem az örömem,
    Ha téged szolgállak,
    S megelőzvén vágyaidat,
    Mosolyogni látlak.

    Kis asztalka lesz melletted,
    Megrakva mindennel,
    Amit szeretsz; cukrocskákkal,
    Virággal, könyvekkel.

    S ha kisüt a tavaszi nap
    Éltető sugára,
    Karon fogva kivezetlek
    Üdítő sétára.

    Vagy ha járni nem lesz kedved,
    Szép kocsit hozatok,
    Abba okos, szóra hajtó
    Lovakat fogatok.

    Kedves öreg tagjaidat
    Takarom köpenybe,
    S nehogy meghűtsd, lábaidat
    Jó meleg cipőkbe.

    Csak úgy szép lassú lépésben
    A lovakat hajtom,
    Hogy a kocsi dörögése
    Világért se rázzon.

    S hazaérve, szép csendesen
    Karomba ölellek,
    S hogy kipihenhessed magad,
    Ágyadba fektetlek.

    S ott térdelve ágyad mellett
    Csókolgatom kezed,
    És őrködve álmod felett,
    Várom ébredésed!”

    Őszüljetek, hajszálaim,
    Őszüljetek hamar,
    Testem, lelkem öregedni,
    Öregedni akar.

    Mennyország lesz öregségem
    Fiam hajlékában,
    Édes szunnyadás halálom
    Ölelő karjában.

    1860

    Forrás: Vers mindenkinek

  • Szendrey Júlia: Keserű kín

    Keserű kín és gyötrelem
    Volt énnekem a szerelem;
    Ami másnak életet ad,
    Az hozza rám halálomat.

    Meghaltam én réges-régen,
    De nem nyughatom békében,
    kísértetként járok, kelek,
    Keresve, mit nem lelhetek.

    Keresve a boldogságot,
    Mire sehol nem találok;
    Mi messziről annak látszik:
    Árny, mint én, mely velem játszik.

    Hogyha közelébe érek,
    Rémképétől elszörnyedek
    S futok vissza koporsómba
    Új kínoktól ostorozva.

    S rám vonom a búbánat szőtt
    Gyászos halotti lepedőt,
    S várom, hogy az ég majd megszán,
    Hogy majd meghalok igazán.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Szendrey Júlia: Elfojtott könnyeim

    Nehéz bántalmak égető
    Könyűje forr szememben,
    míg olthatatlan gyűlölet
    Szikrákat szór szivemben!

    S elfojtani kell könnyei,
    Nehogy valaki lássa,
    Kacagnom kell, kinomnak hogy
    ne halljék sikoltása.

    Oh, mert oly édes diadalt
    Szerezne a világnak,
    Látván, szivemben nyilai
    Mi mélyen behatának.

    Könnyek, szivembe vissza hát,
    Még jobban gyulaszátok,
    Mint olajcseppek a tüzet,
    haragját úgy oltsátok! – –

    Méregkehelylyé lön szívem
    A sok keserű könnytül;
    Ki szomját benne oltaná,
    meghalna egy cseppjétül!

    Forrás: Szeretem a verseket