Címke: bensőség

  • Pilinszky János: Csönd

    Zárt az ablak.
    Csöndre int a titkok titka:
    két szemed,
    míg az ingaóra bongva,
    ó rugóra jár, ketyeg
    hallgató szívünk felett.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Rainer Maria Rilke: Midőn rám leltél

    Midőn rám leltél, kedvesem,
    kicsiny voltam, szerény,
    és mint egy hárság csendesen
    beléd virultam én.

    Kis lényemnek név sem jutott,
    de bennem nőtt a vágy,
    míg szóltál: már oly nagy vagyok,
    név nem foghatna át.

    S én, mint akit május, mitosz,
    meg tengerár tetéz,
    lettem újborként illatos,
    a lelkeddel nehéz.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Bella István: Dal

    Egyszer majd elmegyek hozzád
    megmelegítem az ágyad
    mellemmel búvok melledhez
    s nem jövök el soha többé

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Devecseri Gábor: Levél

    Szárny nélkül is száll a szó,
    száj nélkül is szól a szív;
    szép zenéje altató:
    boldog álmodásra hív

    Drága, hozzád és feléd;
    fagy ha tép, ha csíp a dér,
    arcod édessége véd,
    nyári hőnél többet ér.

    Ó, napom, napon derülj,
    így éld életed,
    minden percnek úgy örülj,
    ahogy én neked.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Váci Mihály: Derengő

    Derengő vagy, mint felhőszűrte fény,
    melynek se lángja nincs, se pontos árnya;
    kimondhatatlan, mint szívben a mély
    szenvedélyek szenvedő hallgatása;
    és kitapinthatatlanul belém
    hasítsz – nem tudom, merre fájva?

    Megfoghatatlan vagy, mikor ölel
    karom, mikor legfájóbban szorítlak;
    beteljesült csoda – nem hiszem el,
    hogy van, amit szívem Benned gyanítgat.
    Léteddel magad ellen vétkezel.
    Akkor hiányzol legjobban, ha itt vagy.

    Csak zsongj bennem, mint elszállt dallamok,
    adj merengést, mint hívó költemények.
    Ölelj és altass: – már mindent tudok,
    amit tudni lehet – s semmit sem értek.
    Jaj! meg ne kérdezd, hogy mit akarok,
    mert sírásomat nem csitítja térded.

    Forrás: Váci Mihály Összegyűjtött művei, Magvető, 1979