Aranyszöggel nincs kiverve,
Virágokkal nincs beszórva,
De szomorú is az özvegy
Varróasszony koporsója.
Mig mellette jó szomszédok
Búsulgatnak, keseregnek,
Kicsi lánya a sarokban
Egymagában suttog-setteg
Tű meg olló a kezében,
Teli ronggyal a kötője.
Mi lesz abból, Magdi szívem?
A szomszédok kérdik tőle.
Odanéz a koporsóra,
Kökényszeme könnybe lábad
S azt feleli: varrok egy szép
Gyászruhát a rongybabámnak.
Forrás: Versek mindenkinek
