Vannak mesék, amik sosem érnek véget. Bennünk is, közöttünk is történnek tovább. Vannak mesék, — igen, vannak. Vannak, amíg csak gondolkozunk, amíg hiszünk, amíg remélünk, amíg szeretünk. Örök mesék. Éltető mesék. Az ember meséi.
Forrás: Lélektől lélekig
„Vannak különös éjszakák, mikor az emberek csak árnyak, míg az árnyak talán emberek.”
Forrás: Lélektől lélekig
„Megtudtam, hogy ami egy emberből látszik, szavai, véleményei, cselekedetei, rokonszenvei és gyűlöletei, az még egyáltalán nem ő – legtöbbször csak visszfénye valaminek vagy valakinek, aki megmásíthatatlan; hét fátyol rejti a világ elől, s ott él minden emberben, mélyen a kitapintható felületek mögött.”
Forrás: Lélektől lélekig
„… az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy te minek akarsz látni engem.”
Forrás: Szeretem a verseket
„Ha nem tudod, hogy milyen kikötő felé igyekszel, a szelek sem segíthetnek neked.”
Forrás: Szeretem a verseket
“A léleknek két része van: az egyik gondolkodik, a másik érez.”
Forrás: Lélektől lélekig
„A virág az egyetlen kép a földön, amiben a lélek önmagára ismer.”
Forrás: Lélektől lélekig
„Egyedül vagyunk, magunkra hagyatva ezen a planétán,
és a körülöttünk burjánzó számtalan életforma közül
csakis egy, a kutya volt hajlandó szövetségre lépni velünk.”
Forrás: Lélektől lélekig
A görögök mindig azt kérdezték, ha meghalt valaki:
Vajon volt benne szenvedély?
Nos, ez hát a lényeg. Bármit is csinálsz, égjen el benne a szíved.
Tedd alázattal és szenvedéllyel!
Legyen az egy csók, egy ölelés, karrier, álmok,
vagy csak egy nap a munkahetből.
Forrás: internetes kép
„Kezdetkor mindnyájunk élete egy-egy nyers drágakő. Lényünk, tetteink folyamatosan koptatják, vásítják, homályosítják, avagy éppen csiszolják, karátosítják azt.”
Forrás: Lélektől lélekig
