https://verskucko.com

Címke: Így írtok ti

  • Karinthy Frigyes: Gellért Oszkár: Amint a karod fölemeled

    Amint a karod fölemeled
    Mennyi bidres-bodros szövet
    Hull vissza, mint egy zuhatag
    És milyen finom kis pihék
    Pelyhedzenek a könyöködbe
    A könyököd kinyögöd
    És szívembekönyökölsz – au!
    Au – vau! Miau!
    És milyen fehér vonal emelkedik,
    Amint karod fölemeled
    Emelkedik, csavarog, terjed
    A könyöködtől a kisujjad körméig
    A kisujjad körmétől megint vissza
    A kisujjad körmétől visszáig
    Amint a karod fölemeled
    A könyöködtől a kisujjad utolsó percéig
    Tizenöt centiméter
    A kisujjadtól a könyöködig tizenöt centiméter
    Összesen harminc centiméter.
    És hogy rezegnek a szálak
    És kicsi pelyhek szurkálnak szíven.
    Amint a karod fölemeled
    Hogy fejemhez vágd a levesestálat.

    Így írtok ti

    Forrás: Vers mindenkinek

  • Karinthy Frigyes: Így írtok ti: Sértő Kálmán

    Így írtok ti

    Sértő Kálmán: Tanyai mozikép pünkösdre

    Puliszkahámozó nénike mozgatja lefcses térgyit
    legénytriasztó szoknya-búbja alatt,
    mászik a falon rózsalángszínű poloskaszuka,
    édeset nyáladzik torkában a finom vérfalat.

    Istensajtér köpül lelkembül írósvajat,
    felhőcsimbókot ellett a bozontos, szőrös ég,
    nem bírom tovább, megöl ez az átkozott
    cikornyátlan paraszti tőrülmetszett egyszerűség.

    Forrás: www.eternus.hu – Karinthy Frigyes versei

  • Karinthy Frigyes: Ady paródia

    Így írtok ti

    Ady Endre: Leköpöm a multat

    Leköpöm a multat,
    A lélek-pókot, a cudart,
    Leköpöm a lelkemet is,
    Mert visszanyihog a multba.

    Én vagyok Máté király.
    Én vagyok Máté király.
    Holdfényes, szelíd arcom.
    Belelobog a nagy éjbe.

    Forrás: www.eternus.hu – Karinthy Frigyes versei

  • Karinthy Frigyes: Így írtok ti – Erdélyi József

    Erdélyi József: Piros Pünkösd

    Kecskerágó piroslik
    Márgagödör alján,
    Verem itt a rigmust, mint egy
    Cölöpverő talján.

    Pünkösdnapra meglesz,
    Barna kislány várja,
    Ha megkapja, csecsebimbós
    Kebelére zárja.

    Talpra barna kislányt
    Tenyeremen vittem,
    Rabok legyünk vagy szabadok,
    Ez a kérdés itten.

    Volt valami Sándor,
    Nem lehet ezt bírni,
    Nem olvastam, s nem is tudok
    Olvasni, csak írni.

    Forrás: www.eternus.hu – Karinthy Frigyes versei

  • Karinthy Frigyes: Így írtok ti – Kemény Simon

    Kemény Simon: Lábaim

    Mily vörösek, mint égő rubinok,
    És sárgák néha; harsogó topáz.
    Hidegben félve, kéken kéklenek,
    És a halál háttérben orgonáz.

    A rémület most zöld opálszoba,
    Rohadt agyamban szűköl és gügyög.
    Fekete sávok közt a sárga hold,
    S kacag a zöldszemű Rém: a Bütyök.

    Néha emelem, néha leteszem,
    Néha leveszem, néha ráhúzom,
    De többször leteszem, mint emelem,
    És többször rajthagyom, mint lehúzom.

    Szegény, nehéz, bús lábak, néha
    Borzadva révedek felétek,
    Ha föllázadnátok egy éjjel,
    S amikor alszom: megfürdenétek.

    Forrás: www.eternus.hu – Karinthy Frigyes versei

  • Karinthy Frigyes:Így írtok ti – Gyóni Géza: 1914…

    Mégis huncut az orosz,
    Megvan benne minden rossz,
    Mégis huncut az angol,
    Gonosz úton csatangol,
    Mégis huncut a talján,
    Ott a nagy hegye alján,
    Mégis huncut a francia,
    Nincs benne garanica,
    Mégis huncut a román,
    Béka terem a nyomán.

    Csinom Palkó, Csinom Jankó,
    Csontos mündungszdeklim,
    Szép, selymes gázbombám,
    Dali Hubitz-ágyúm,

    Nosza rajta, jó katonák,
    Igyunk egészséggel,
    Menjen haza kiki gyorsan
    Szép Urlaubscheinjével.

    Hej, Ocskay, Bercsényi,
    Kurucok híres vezéri,
    Pflanzer-Baltin!

    Forrás: www.eternus.hu – Karinthy Frigyes versei

  • Karinthy Frigyes: Ady paródia, Így írtok ti

    Ady Endre: Törpe fejűek

    Nem dolgozni jöttem ide
    Nem dolgozni jöttem ide
    Törpe-fejű, mit akarsz tőlem?

    Nehéz munka az enyém
    Nehéz munka az enyém
    Mi vagyunk az Új Undokak.

    De jött hozzám egy törpe
    De jött hozzám egy törpe
    S kérdezte, mit akarok?

    „Ti vagytok az Új Undokak
    Ti vagytok az Új Undokak
    Menjetek dolgozni ti is.”

    Felgerjedt szittya vérem
    Felgerjedt szittya vérem
    S rászóltam Törpe-fejűre:

    „Hát maga megbolondult,
    Hát maga megbolondult,
    Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?”

    Forrás: www.eternus.hu – Karinthy Frigyes versei

  • Karinthy Frigyes: Szabó Lőrinc, a metafizikus

    SZABÓ LŐRINC, a metafizikus

    PÜNKÖSDI VERSIKE AZ ESŐCSKÉRŐL

    Egy kicsit esett ma délután,
    Mentem a körúton át,
    Jött szembe egy masamódlány,
    Egy polgár és két kalmár.

    „Jót tesz a termésnek a zápor”,
    Mondta valaki ezt
    S lelkemben e szóra kinyílott
    Egy mélység s több Mount Everest.

    Vérzápor és gennyzivatar volt
    Az egész történelem
    Harcolt Ég és Pokol és Dögvész,
    Tűz és Víz és a többi elem,

    Anyag és Erő és Elektron,
    Rádium és tatai brikett,
    Lent a mélyben Másodfokú Egyenletek
    Nyaldostak véres sebeket.

    Pünkösdkor tüzes nyelvek
    Zuhogtak az égből alá,
    Naprendszerek pofozták egymást,
    Két rostélyos egymást falá.

    Így dudolásztam magamban
    S gondoltam, meglepem Erzsikét,
    De nem volt nálam elég pénz
    S inkább írtam egy versikét.

    Forrás: MEK

  • Karinthy Frigyes:Így írtok ti! Illyés Gyula

    ILLYÉS GYULA, a tempós

    KÖLTŐ PÜNKÖSDI ÉNEKE

    Lankákon ballagok, alattam a szürcsölő trágya-
    Lepte jó Föld szuszog, ballag velem, lép
    Nagyokat öreg paraszt, botjára is támaszkod-
    Va, integet felém, ahogy járok rajta
    Kedvesemmel, olyan ez a homok, amin
    Járok, dunántúli magyar föld,
    Ráncosarcú, nagybajuszú, csipásszemű
    Öreg, hümmög és krákog és köp
    És ahogy ballagunk, billegünk,
    Megállok, nem veszi észre
    És kiballag ballagó lábam alól
    És továbbsétál és én a levegőbe maradok.
    És nézek utánna, nyetenye, riska hé,
    Hová szaladsz, de nem fordul meg,
    Így vádolok, kaszálva a légben,
    Pünkösdre virradó magamtermette szarkaláb.

    Forrás: MEK

  • Karinthy Frigyes: Így írtok ti! – József Attila

    JÓZSEF ATTILA, az elképesztő

    PÜNKÖSDI KOLBÁSZ

    Mennyei kolbászok
    Döfölődtek szívesen,
    Gyémántlencsét rágott
    Két fúrása szívemen.

    Hóttig heverészek,
    Egyszer se hibázok,
    Hótom után angyalokkal
    Vígan parolázok.

    Forrás: MEK