https://verskucko.com

Címke: jó és rossz

  • Fodor Ákos: EGY VÉGSŐ KÉRDÉS

    Mért van az, hogy a
    rosszra bőven jut szavunk;
    a jóra: alig?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Reviczky Gyula: Két útitárs

    A bölcsőtől egész a sírig
    Két útitárs megyén velünk:
    Démon, világi gyönyörökben
    És angyal, hogyha szenvedünk.

    A démon örökös kacajjal,
    Csábítva, nyeglén jár elől.
    Nézése inger, szava bűbáj
    És ölelése majd megöl.

    Bor, zene közt, vad orgiákban
    Ott lebeg láthatatlanul;
    Ott esik legjobb múlatása,
    A hol a szív mámorba fúl.

    S mikor a rosszat elkövettük,
    S megbánjuk, gúnyosan nevet.
    Szívek vérzése, jajgatása
    Neki a legfőbb élvezet.

    Az angyal némán jár utánunk;
    Őrjöngve nem halljuk szavát.
    Siratja tévedt útitársát,
    És ajakán nincs durva vád,

    Mosolya bánat, hű szemében
    Nagy, mennyei malaszt ragyog.
    Megsimogatja homlokunkat,
    Mikor mindenki elhagyott.

    Nála az irgalom, bocsánat.
    Ő szánakozva ránk tekint;
    Keblére zár, csitít, vigasztal
    S lecsókolgatja könnyeink’.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Hatos Márta – Kóborló lelkek

    Van lélek, amely fényével beragyog
    zord erdőt, folyókat, az egész életed.

    Szárnyaló gyermek, megfáradt vándor,
    gondjait, titkát halkan osztja meg veled.

    Szikrázó hévvel örökkön élni vágy,
    szava álom és mindig tiszta láng.

    Nem tud bántani, haragja nincs,
    amerre lép, nyomában ott a kincs.

    Van lélek, amely csapongó, szertelen,
    szelíd vagy vad, mégsem árt soha neked.

    Vannak napsugárral átszőtt lelkek is,
    melyek melege átjárja a te szíved is.

    Kik a mosolyuk mögött könnyet ejtenek,
    s halvány csillagon keresnek helyet.

    Vannak lelkek, kik halkan zümmögők,
    nektárt gyűjtenek, s nem tudod, kik ők.

    Van lélek, amely egy láthatatlan kéz,
    ha elesel, fölemel, s többé nem félsz.

    Van lélek, melynek végtelen sikolya
    szívedbe mar és nem enged el soha.

    Van lélek, amely álnok, hitszegő és hazug,
    éget, mint zsarátnok, ha egyszer bajba jut.

    Van lélek, mely éhesen kóborol, s ha enni, inni
    adsz neki, akkor is menekül, mint a farkasok.

    Van lélek, ki a dicsőség mezején
    kardot kirántva győztesen előre tör,

    s nem látja senki: mellén a csillag
    más harcosok vérétől tündököl.

    Ember!
    Te, ki kóbor és gyarló lelkekkel találkozol,
    hibázol, ha gyűlölsz, ítélsz vagy csodálkozol.

    Csak tudnod kell:
    van lélek, amelyben látod az eget,
    s van, amelyben pokol tüze fenyeget,

    van, mely a sötét éjben utat mutatva neked ragyog,
    s van, amely villanó fényével egyetlen csapással
    halálra sújt!

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Edmund Burke – Idézet

    „Az egyetlen dolog, ami szükséges a Gonosz diadalához,
    hogy a jó emberek ne tegyenek ellene semmit.”

    Forrás: Index.hu / Lélektől lélekig