Címke: magány, keserűség, irónia

  • Reviczky Gyula: Betegségben

    Rideg legény vagyok, biz’ az!
    Most érzem csak, hogy e pimasz
    Német görcs vagy mi vett elő
    S vagyok az ágyban nyögdelő.

    Egy lélek sincs, ki kérdené:
    “Mi baj?… teát készitsek-é?
    Kell egy pohárka rum talán?…
    Vagy menjen fris vizért a lány?…”

    Fekszem lázban, tehetlenül.
    A várva-várt álom kerül.
    A gyertya pislog rám csupán,
    Mert más virasztó nem jut ám.

    Eh! – flegma itt a fődolog!
    Azért bizony, a ki dohog,
    Mert agglegény maradt, buta –
    Forduljon fel, mint egy kutya!

    1. szeptember 25.

    Forrás: Vers mindenkinek