Te: bakája a mindenségnek.
Én: kadettja valami másnak.
Odaadnám tiszti kesztyűmet
cserébe a bakaruhának.
Forrás: Facebook – Szeretem a verseket
Címke: magyar költészet
-
Pilinszky János: Újra József Attila
-
Zelk Zoltán – Szakadék
Két perc tátongó szakadéka közt
zuhanva is fölnyújtom még kezem.
Vagyok. Jelentkezem.Forrás: Magyarul Bábelben
-
Heltai Jenő: Szívem falán
Szívem falán a gond sötétlik,
Egy árny a hófehér falon:
Óh, megöregszel te is egyszer,
Én édes, szőke angyalom.A szőke haj ezüstre válik,
Barázdás lesz a homlokod,
És csókos ajkad pírja elvész
S a szíved halkabban dobog.És benne mélyen eltemetve
A régi, régi szerelem,
És szenvedélytelen, szelíden
Fogsz társalogni énvelem.Igérd meg azt, hogy kezed akkor
Kezemből vissza nem veszed,
S szeretni fogsz majd akkor is még,
Mikor már én is vén leszek.Igérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy oly nagyon szerettelek,
Hogy rácsókoltam ajakadra
Sok év alatt a zord telet.Igérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy elhervadtál keblemen,
Hogy másnak senkije se voltál,
Csak nékem voltál mindenem.Igérd meg azt, hogy szemrehányást
Szíved magadba nem fogad
S nem kéri tőlem soha vissza
Aranyos ifjúságodat.Forrás: DIA — PIM
-
Nagy Gáspár: Te Istenre bíztad
Tudd meg hát, József Attila,
neved hibátlanul áll ott
sírod fölött, ez lett a sorsod sorsa,
s már bűntelenül örökre a tiéd,
mint ama megtöretett kenyér,
mint szánkban az ostya,
mint két fiú-testvér,
legyen a neved is áldott,
ahányszor csak kiejtem e két szót,
József és Attila,
mindig arra gondolok:
legvégül te Istenre bíztad a világot,
s nem akad majd halandó,
bűnös és bűntelen,
és költő sem igen,
aki pontosan értené,
miért is volt a ritka kegyelem,
hogy az a két nagy dióbarna szem
e földi pokolból már a Mennybe látott…és ne hidd, hogy ezért
a tagadva-vallott Istenért,
a sóvárgón kereső,
hatalmas fohászokért
már megbocsátottak neked,
hiába maradtál szívedben
ártatlan gyerek,
mindegyre csak borzasztó
bűneid fölött tűnődnek: milyen
szertelenül csapódtál ide meg oda,
még a vonat alá is!
te szeretetért kuncsorgó,
örök izgága, kellemetlen fráter……én holtig elsakkozgatnék veled
egy állomási restiben,
ahol az összes játszmát te nyered…
Attila, nagyon sietek,
várj meg!Forrás: PIM – Digitális Irodalmi Akadémia
-
Nagy Gáspár: Naponta jönnek – naponta már
Naponta jönnek rossz jelek
barbár és szelíd figyelmeztetések
hogy nem vagyunk halhatatlanok –
mindegyikünk vénen s akár fiatalon
már a végső szörny torkában ragyog
és senki sem akad fönn a rostán
hiába veszteget s cselez jól életében
kímélve magát persze így-úgy boldogul –
de siker és kudarc minden résztvevője
végül egyetlen intésre lehull
le bizony le a rosta szörny-likán
lebocsátja valami sodrott sors-lián
a sosem képzelt irdatlan mélybe –
ne félj de tűnődj ezen naponta már
mikor még fönt járkálsz a fényben.Forrás: PIM – Digitális Irodalmi Akadémia
-
Nagy Gáspár: Fölös ébrenlétem
(éji futamok, szíves ütőhangszerekre)
Meszesednek a csigolyáim:
szaporodnak a rigolyáim.
+
Elszonettesült szürke világban
vértelen jambusok kattognak át
a túlexponált líraváltón.
+
Szomorú tapasztalásom lett:
akiket igazán s érdemük szerint is
régóta szeretek s szerettem
csak a távolság tartotta
meg őket szeretetemben –
+
A vélt igazság:
már csaknem egy
tisztes féligazság!
+
Mindenki mondja, mondja,
s az benne a szép,
hogy senki sem hiszi,
úgy értem: aki legkivált
fújja, fújja – akár
a tortagyertyát, el!
+
Jaj, a félelmet
ne hagyjátok kihalni!
Mikor félnem kellett volna,
nem mertem félni,
most, amikor már nem kell,
most kezdek el remegni,
vacogni a nyárban,
lehet – több okból is –,
csak önmagamtól félek:
micsoda évek voltak,
s nem haltam ki: élek!
+
Nem írok rövidet,
nem írok hosszút,
nem írok örömet,
nem írok bút –
ha itt élek
e fagyos intermundiában
nem visz rá
a lélek,
hogy nem írok!
+
Valahol valakik kalapálják
az egyedüli értéket,
s e mértékadó adó-vevők
nem ismernek mértéket!
+
Tartani sötétben is
fölös ébrenlétet,
pedig aludni kéne
– csak gyerekként! –,
úgy, mint régen!Forrás: PIM – Digitális Irodalmi Akadémia
-
Nagy Gáspár: Nem akarhatom vereségedet
litániás válaszlevél
Aki szívéből kiszakította
a fény korlátait
aki legyőzte a félelmet
úgy röpködött „ágról-ágra”
mint egy kismadár
aki mosolyával visszahozta
a mi elföldelt mosolyunkat
most hét szaltóra áll
az őrület falától…mert a Nagy Pontozó körül
nyüzsögnek a szándéktalan
kis heródesek
a jövő pitiáner hóhérai
mert először
a leggyöngébbeken kezdik…ezért üzented kedves O. K.
„hogy körülötted már minden K. O.
reménytelen reménytelen”!
rajongtam egykor érted
szaltódat ünnepeltem
nem akarhatom és nem hihetem
vereségedet…imádkozunk a Nagy Pontozóhoz
hogy anyai szívedet erősítse
s diadalt arass a halálon!Forrás: PIM – Digitális Irodalmi Akadémia
-
Nagy Gáspár: Hol tanítják?
Válasz egy körkérdésre
Hol tanítják a gyávaságot?
Hol és milyen iskolákban?
Hogy a félelem-higany naponta
kúszik föl a kisdiákban.
S ott van lehajtott fejében.
Kérdésre szaporán botló nyelvében.
A rémült szempár lobogó lázában.
Ott tanyáz nyugtalan álmában.A gyávaságot ha számonkérik?
A hitet is naponta cserélik?
Az iskola sunyít és hallgat:
némán féli a birodalmat!Forrás: PIM – Digitális Irodalmi Akadémia
⚖️ -
Nagy Gáspár: Magánlevél (helyett) többeknek a kevesek közül
Kedves Krisztus utáni Kr kusom
szívem vérem lelkem és húsom
bizony sokszor nevetnem kell Magán
hogy milyen értékeket preferál
nem tudom nem tudhatom (nem is érdekel)
mennyi ebből a „magánszorgalom”
s mennyi a már beevett irály
esetleg a fönnmaradási/pillanat-haszon
csapódik pattog labdaként bizony
kockázatmentes vizeken siklik Ön
élvezi is talán: minő nagyszerű lavír
amit papiros s hangszalag fölöttébb kibír
mert könnyen letörölhető
nyoma sem marad
fut hát köröket
eljött az idő
most kell ráhajtani
sokakat kinő
lehet hogy végképp leköröz
rugalmatlan fiúkat
akik nem értik
a helyzet adta futamokat
melyben nyüzsögnek derék önszervezők
semmi-horgoló poszt-osok
az Ön vályúinál is ők
a leg-leg-kosztosokno ez nem riposzt:
mert nem lenne kiért miért
csak nézem – hisz már nagyon Ön se fiatal
a hang szalad
a hangszalag is surrog
aztán letörlik róla a port
gazdái hívják majd:
amolyan raport
akkor megint vissza vagy hova?
fogad-e újabb lovakra befutóra tétre?
sajnálom: mi mindent tesz meg érte…
sajnálom már most előreForrás: PIM – Digitális Irodalmi Akadémia
