mert fuldoklásunk szenzáció
s verseinket mint napi pletykát
viszik világvárosokon át
hát belefúrjuk magunk a földbe
röggé virágzunk csonttá fehérlünk
műanyagkoszorús gyászvitézek
szájába nem adunk dumát
harangok lelke nem malaszt
nem harisnyakötő tucatáru
fejünk a földgolyó maga
nem nyálazzák be tengerünket
kétéltű luxusutazók
rácsok mögött méltósággal
járunk ha kell káromkodunk
de nem árverezzük el a világot
bőrkabátosokkal nem alkuszunk
virágok kelyhébe nem köpünk
nem súgjuk be halottainkat
Forrás: Magyarul Bábelben
