Varjak, varjak, kóbor varjak,
Trágyás mezők szabad népe,
Madár-szalon söpredéke,
Ti vagytok a szent madarak.
Ha jajongva fölrebbentek,
Lég-hálóként továbbszálltok
S megfullasztjátok az átkot,
Mit utánatok küldenek.
Ti károgón is kacagtok
S mikor tollaitok hullnak,
Nem siratjátok a multat:
Jönnek új varjak, új mezők.
Szent madarak, mindig lesztek,
Mindig szálltok, mindig jobban
S a szines madár-szalonban
Szidnak titeket irigyen.
Ti vagytok: a boldog élet,
Az átkozott irigyeltek,
Gyertek felém, gyertek, gyertek,
Varjak, varjak, szent madarak.
Forrás: Lélektől lélekig
