A szentjánosbogarak csillagok
vidéki rokonai
fülig szerelmesek földszintes egükbe
mert így hallgathatják a szél énekét
amely csókként tapad foszforos fülükre
azzal a balsejtelemmel töltenek el
hogy senki sem repült még fel
csak mert fölnézett és kitárta karját
ha valakinek eszébe jut hogy lenézzen
már homlokával érinti az eget.
Fehér Ferenc fordítása
Forrás: Lélektől lélekig
