Címke: szerelem, szabadság, méltóság

  • Reményik Sándor: Nem urad és királyod

    Kicsi leány, hidd el nekem:
    Nincs olyan férfi,
    Aki egy lány tökéletes
    Szerelmi szent-áldozását megéri.
    S ha volna is: hogy követelheti,
    Hogy megtagadd magad?
    Te Lélek vagy: kiolthatatlan Fény,
    Megsemmisíthetetlen külön-lény,
    Isten-gondolta külön-gondolat.
    S kötötten is szabad.
    Szabad.

    “Semmiért Egészen”???
    Istenkísértő őrült akarat
    Képzelhet csak el így, rabnőjeképpen.
    S hiába úgyis:
    Nem lehet egészen.
    Megíratott, hogy: “Az egyén szabad
    Érvényre hozni mind, mi benne van,
    Csak egy parancs kötvén le: szeretet.”
    De szeretni csak szabadon lehet.
    Egyenlő méltósággal.
    Külön világ, szemben külön világgal.
    Az eggyéolvadásuk: csoda, ünnep.
    De nincs embernek emberen hatalma.
    És semmi sincsen, amit követelhet.
    Azért, ha jönne modern Farao,
    Ki lelked vágyik leigázni,
    Az Isten képét benned megalázni
    S gúlához követ hordani marasztal:
    Pattanj vissza acélos daccal!

    Kicsi leány, akárki lesz a párod:
    Te önmagad vagy, és ő önmaga.
    Együtt: Isten két iker-csillaga.

    Kicsi leány, akárki lesz a párod:
    Szegény, szánandó embertársad ő,
    Nem urad és királyod.

    1935. április 24., Schilling Olginak

    Forrás: Vers mindenkinek