Címke: színész

  • Juhász Gyula: Öreg színész

    Még ruganyosan jár-kel a színen.
    Hány éves, azt nem tudja senkisem.
    A maszkja még, ha úgy kell, fiatal
    S maradt számára is még diadal.

    Az öltözőben sokszor elmereng,
    Hogy hova tűnt a régi regement?
    A régi tapsok forró zápora
    Az ő fejére nem hull már soha.

    A régi cimborák és szeretők
    Nyugdíjba vagy a sírba mentek ők.
    A régi koszorúk babérja int,
    De nem találja régi álmait.

    Az élete lejátszott, únt szerep
    S a nagy süllyesztő egyre közelebb.
    Az örök súgó azt susogja: Csend!
    S négy deszka közt pihen meg odalent!

    Forrás:

  • Juhász Gyula: A színész halála

    Alszik. A maszkja már halotti maszk,
    Mely némán a nagy semmiségbe dermed,
    Nem fog jelezni már vágyat, vigaszt,
    Töprenkedést és tomboló szerelmet.

    Száz arca volt. Mindig más, mindig új,
    Övé volt minden mosolygás, kesergés,
    Most minden arc szelíden elsimul
    S az arcon nem marad többé jelentés.

    Ez az igaz. Most ő maradt maga.
    A deszkák fénye mind elhamvadott.
    Négy deszka közt az örök fény ragyog.
    Ez az igaz. Ő eltalált haza,
    Hol nincs zaj, taps, szín, álgyász, álvigasz,
    Ahol örökké minden egy s igaz.

    Forrás: nem került megjelölésre