https://verskucko.com

Címke: gondolat

  • Márai Sándor:

    „Az élet igazi, nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Charles H. Spurgeon – Idézet

    „A halál semmi a halálfélelemhez képest.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Latinovits Zoltán – A versről

    „A vers olyan emberi beszéd,
    ami a dallal, az ősi dallal rokon,
    rokon avval a kimondhatatlannal,
    ami már-már titkos, sámáni mesterség.
    A vers az ember legtöménnyebb megnyilvánulása,
    leganyag­talanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről.
    A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása,
    megidézése, ritka szertartás, mives fohász.
    Valami, ami születésének pillanatában
    a halhatatlanságra tart igényt.”

    Forrás: Lélektől lélekig (Latinovits Zoltán – előadás / esszérészlet)

  • Olin Miller – Idézet

    „Ha tudnánk, milyen keveset foglalkoznak velünk, talán nem idegeskednénk olyan sokat azon, mit gondolnak rólunk mások.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Luigi Pirandello – Idézet

    „Mások előtt mindenki igyekszik méltóságát megőrizni,
    de lelke mélyén nagyon is jól tudja, mennyi bevallatlan dolog
    játszódik le benne, amikor csak önmagával áll szemben!”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Ralph Waldo Emerson: „Bármilyen nyelven is beszélsz…”

    „Bármilyen nyelven is beszélsz,
    sosem tudsz mást mondani,
    mint ami vagy.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Jevtusenko: Bűvölő

    (Illyés Gyula fordítása)

    Tavaszi éjszakán gondolj reám,
    és nyári éjszakán gondolj reám,
    és őszi éjszakán gondolj reám,
    és téli éjszakán gondolj reám.

    Ha lennék tőled oly távol talán,
    mintha más ország volna a hazám,
    ágyad hűs lepedőjén, vánkosán,
    hanyatt feküdve, mintha óceán
    habja himbálna, lágyan és puhán,
    add át magad ott is nekem csupán.

    Nappal ne is gondolj reám, úgy becsülj,
    nappal minden fonákjára kerül,
    imádjanak, lengjen tömjén körül,
    gondolj nappal – elméd
    mire gondolni kényszerül,
    de éjszaka rám gondolj egyedül.

    Halld meg a mozdonyfüttyökön át,
    a szélben, mely felhőkkel vív csatát,
    hogy vasfogóban vagyok, csak az ád
    megenyhülést, ha miattam reád
    oly öröm árad, oly szomorúság,
    fájásig nyomod homlokod falát.

    A csönd zenéjével susogja a szám,
    az erővel csengem szaporán,
    a hóval, mely szűk szobád ablakán
    bedereng, s álmomban, álmom után,
    tavaszi éjszakán gondolj reám,
    és nyári éjszakán gondolj reám,
    és őszi éjszakán gondolj reám,
    és téli éjszakán gondolj reám.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Márai Sándor – Gondolat az önmegismerésről

    „A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos;
    önmagunk megismerése a legnagyobb utazás,
    a legfélelmesebb felfedezés,
    a legtanulságosabb találkozás.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Bertók László – Kazalban a tűt

    (1)
    Hiú bölcsesség
    rájönni, hogy az égen
    kevés a festék.

    (2)
    Ne akarj gyorsan
    célba érni, az úthoz
    lábad s jogod van.

    (3)
    Öleled a fát,
    s mérgelődsz, hogy egyedül
    sosem éred át?

    (4)
    Kicserélsz egy-egy
    csavart, s azt képzeled, hogy
    nélküled nem megy?

    (5)
    A hebehurgya
    meg is eszi a tésztát,
    mire meggyúrja.

    (6)
    Miért egyszerűbb
    félni, mint megkeresni
    kazalban a tűt?

    (7)
    A lelket nem stressz,
    saját súlya nyomja szét,
    mikor üres lesz.

    (8)
    A végtelenbe
    mégy folyton, s jó ha eljutsz
    megint a kertbe.

    (9)
    Amit két szóval,
    pláne eggyel elmondhatsz,
    maradjon sóhaj.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fekete István: Tél

    Cinkék járnak a szívem ablakára,
    a madárkákat már régen etetem,
    de most már néha gondolkodni kezdek,
    meddig tart vajon az életem?

    Meddig tart kint a tél, belül a meleg?
    Szívem mikor fog elsötétülni?
    És vágyaim utolsó szép madara
    mikor fog búsan elröpülni?

    Forrás: Fekete István versei