Címke: Károlyi Amy

  • Károlyi Amy – Gyengédség

    Szerettelek mint egy madarat,
    ki véletlenül vállamra szállt.
    Embernél jobban szerettelek,
    szerettelek, mint Te a cicát.

    Mint kisgyerek szereti a kockacukrot,
    mit a skatulya alján talált,
    szívem szívedre rátalált.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Károlyi Amy: Az érdemes

    Évmilliókat átbolyongva
    ezért, ezért kellett születnem,
    egy cseppnyi esőkoppanásért
    mitől a fűszál meg se rezzen,

    ezért, ezért volt érdemes,
    a többi mind csak ráadás,
    túlméretezett képkeret
    előkészület, megszokás,

    a többi előszó és magyarázat,
    csillag alatti jegyzetek,
    de a középen az a szó
    átüt koporsó fedelet.

    Az a szó, mi is lehetett,
    vagy szín volt, hangba forduló,
    csak tudnám. Vagyis jól tudom,
    az érdemes volt az a szó.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Károlyi Amy – Elyziumban jártam

    Ma éjjel újra Elyziumban jártam,
    fiatal voltam, övig meztelen
    ültem a parton, nekidöntve hátam
    a mellednek fecske-könnyeden.
    Csak madár érhet így madárhoz,
    míg nincs közük a kényes almafához,
    min tudásuk terem,
    csak röppennek a kékben, szárnyas lelkek,
    és minden szárnycsapásuk végtelen.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Károlyi Amy: Fiatal lány tavasszal

    Megláttam magam a szemedben,
    s tudtam, szép vagyok és egyetlen.
    És ilyen tükröm nem lesz több egy sem,
    sokáig elidőztem a szemedben.

    Forrás: Index.hu / Kedvesch versek

  • Károlyi Amy: Szó

    Vannak csendek,
    mikor a percet
    átüti a szó.
    Nyiss ki ajtót és ablakot
    Isten a látogató.

    Hagyd minden dolgod,
    a szóra figyelj,
    oly ritkán hallható.

    Átömlik rajtad, mint egy ölelés,
    mikor Isten meglátogat,
    Te vagy a hang,
    a szó.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Károlyi Amy: Szívverések

    Mint bokor mögött szégyenlős leány,
    ágak mögött vetkezik a hold,
    elfedik lombjukkal a fák.
    De átragyog, mint szempillán a szem,
    lombok mögül egy szikra holdvilág.

    Aztán, mint hattyú kék tavon,
    tovább úszik, – és ó igézet!
    vizek borzongnak,
    füvek sírnak
    e tündér láttán,
    s a vetések megszőkülnek a fényitől,
    s megdobbannak, mint szívverések.

    Forrás: Magyar Kurír

  • Károlyi Amy: Várakozás

    Nem tudok vizen járni
    követ kenyérré változtatni
    halakat megsokasítani
    nem tudok holtat feltámasztani
    ezért arra várok, ki
    tud a vizen járni
    tud követ kenyérré változtatni
    megtöbbezteti a halakat
    és felébreszti a halottakat

    Forrás: Magyar Kurír

  • Károlyi Amy: A szenvedők

    A kertbe bejöttek a fák
    megálltak a kerítés mellett
    éhesen, szomjasan kéregettek.
    Aztán egyre közelebb jöttek,
    kalapjuk, köpenyük az úton hagyták,
    csak az árnyuk követi őket
    a téli fákat
    a szenvedőket.

    HIÁBA zárom ki a mindenséget
    a függönyön át merőn néz reám.

    Forrás: Magyar Kurír

  • Károlyi Amy: Kert

    Ha egész éltedben ezt akartad
    s végül megteheted
    szorítsd magadhoz
    kertedet
    számold meg fűszálait
    leveleit
    beszélgess a vendégfűz-gallyal
    amíg kirügyezik
    etesd, itasd fáradhatatlan
    a kertedet
    egész addig, ameddig
    megteheted

    Forrás: Magyar Kurír

  • Károlyi Amy: Így

    Halkan mondjad, – hangosan hallik, –
    vissza ne verjék messzi falak.
    Leírni talán nem is szabad.

    Orcádra fessed rózsaszínnel,
    bújtasd mosolyos csigaházba,
    didergésbe és könnyű lázba.

    Rejtsd pillád alá, meg ne lássák,
    akadó lélegzetbe vessed.
    Hogyha szereted, így szeressed.