Váci Mihály: Idomítgató

Szelíd szerettem volna lenni,
mint margaréták kinn a szélben,
– de vissza kellett marni ennyi
idomítgató szenvedésben.

A testem, mint hűséges állat,
szolgált volna, de le-roskadt,
– s kidőlt lovam nyakára dőlve
néha kellett hogy felzokogjak.

Forrás: Lélektől lélekig