https://verskucko.com

Kategória: Ady Endre

  • Ady Endre: Ki várni tud

    Tartsd magad,
    Sors, Élet és Idő szabad
    S ki várni érez, várni tud.

    Várni tud,
    Kinek ön-énje nem hazug
    S nem hord össze hetet s havat.

    Tartsd magad,
    Mert most az a leggazdagabb,
    Ki várni érez, várni tud.

    Forrás: Szeretem a verseket

  • Ady Endre: Karácsony

    Ma tán a béke ünnepelne,
    a Messiásnak volna napja,
    ma mennyé kén’ a földnek válni,
    hogy Megváltóját befogadja.
    Ma úgy kén’, hogy egymást öleljék
    szívükre mind az emberek –
    de nincs itt hála, nincs itt béke:
    beteg a világ, nagy beteg…

    Kihűlt a szív, elszállt a lélek,
    a vágy, a láng csupán a testé;
    Heródes minden földi nagyság,
    s minden igazság a kereszté…
    Elvesztette magát az ember,
    mert lencsén nézi az eget,
    megátkozza világra jöttét –
    beteg a világ, nagy beteg…

    Ember ember ellen csatázik,
    mi egyesítsen, nincsen eszme,
    rommá dőlt a Messiás háza,
    tanítása, erkölcse veszve…
    Óh, de hogy állattá süllyedjen,
    kinek lelke volt, nem lehet!…
    Hatalmas Ég, új Messiást küldj:
    beteg a világ, nagy beteg!

    Forrás: Ady Endre összes versei

  • Ady Endre: Kín és dac

    Eötvös Józsefnek

    Hogy indult végre egyszer a magyar
    Kivált és bátor férfiaival,
    Szédülten szállt előle a sötétség
    S az emberek egymást oly hittel nézték
    Ez országban, mint soha azelőtte.
    Mindegy:
    Vidámuljunk ha a bánat
    Fülünk közé vág is néha,
    Kín volt mindig itt a dacnak
    Legízesebb tápláléka.

    Selmáskodnak már az igazak is,
    Tréfa kis dolog, tréfa a nagy is,
    Úgy romlunk, mint az esős nyári körte,
    Volt egy-két hitünk, azt is összetörte
    Alkus úr-had és vert futó parasztság.
    Mindegy:
    Vidámuljunk ha a bánat
    Fülünk közé vág is néha,
    Kín volt mindig itt a dacnak
    Legízesebb tápláléka.

    Bécs jó süketfajd s mi jómadarak,
    Szabad minden nép, üdvéért szabad,
    Csak nálunk rothad minden bárgyú kínban,
    Be másként hittük ifjú álmainkban,
    Új honszerző vágy mikor tombolt bennünk.
    Mindegy:
    Vidámuljunk ha a bánat
    Fülünk közé vág is néha,
    Kín volt mindig itt a dacnak
    Legízesebb tápláléka.

    Paraszt leromlott s régi a nagyúr,
    A többi vállatvonva igazul,
    Kín van már itt s csak egy-két ember távol
    Kitekint daccal s új dacot kovácsol,
    Hogy hátha mégis csoda esik vélünk.
    Mindegy:
    Vidámuljunk ha a bánat
    Fülünk közé vág is néha,
    Kín volt mindig itt a dacnak
    Legízesebb tápláléka.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Ady Endre: A Sátán kevélye

    Életét végig gőgben élje
    A Sátánnak fölkent kevélye.

    Fakóan szirma ne omoljon:
    Piros virág volt: pirosoljon.

    Panaszra is görbülhet szája,
    De rúgja meg azt, aki szánja.

    Komédiázzék, hogy ő elvet
    Egy-egy megtagadott szerelmet.

    S ha térdelve mondja imáját,
    Pattanjon föl, mások ha látják.

    Ha hisz és vár, remél és retten,
    Kiáltsa azt, hogy ő hitetlen.

    Ha szívébe kétségek szúrnak,
    Zengedezzen hitet az Úrnak.

    Sohse legyen asszony bolondja
    S ha él-hal érte, meg ne mondja.

    Ha futó csókra űzi ösztön,
    Százszor ájuljon, esküdözzön.

    Ínség, betegség hogyha dúlna,
    Járjon-keljen, mintha vidulna.

    S halál ha cirógatja csontját,
    Farsangolón járja bolondját.

    Ellenségeit udvarolja,
    Mintha aggodalma se volna.

    Krisztus tréfából se vezesse,
    Akik szeretik, ne szeresse.

    S ha az Élet már összemarta:
    Jött a Halál, mert ő akarta.

    (Sátán kevélye, szerencsétlen,
    Jaj, nem így éltem, nem így éltem.)

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Ady Endre: Akkor sincsen vége

    Te vagy ma mámnak legjobb kedve
    És olyan gazdag ez a ma,
    Hogy, ha egy életet akarsz,
    Ma nézz jól a szemembe.

    Végignézhetsz a vágyak boltján,
    Láthatsz ezer kirakatot,
    Neked én vagyok egyedül
    Gazdagon és mogorván.

    Neked én vagyok neked-szántan
    És hogyha nincsen örömöd
    És hogyha nem érted a mát,
    Mindegy: én meg nem bántam.

    Az adhatás gyönyörűsége
    És a ma öröme telít
    És hogyha véget mondanál,
    Hát – akkor sincsen vége.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Ady Endre: Csak látni akarlak

    Vedd le ruhádról a büszke csatot,
    Bontsd ki a szépséged vidáman,
    Mint ős képeken meztelen angyalok.

    Vedd le ruhádról a büszke csatot,
    Várj hidegen, szabadon, hősként,
    Még azt se kérdezd meg majd, hogy ki vagyok.

    Vedd le ruhádról a büszke csatot,
    Hunyt szemekkel feküdj előttem,
    Miként egy vadvirágos, szűzi halott.

    Vedd le ruhádról a büszke csatot,
    Égnek szemeim téged látni,
    Akit én megcsókolni nem akarok.

    Vedd le ruhádról a büszke csatot
    S én leborulok szőnyegedre
    S megáldom a legdúsabb pillanatot.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Ady Endre: Új várak épültek

    Még a máglyák, ím, ki se hültek,
    Régi-zászlós még sok orom,
    Röpdös babona és turul,
    De az új várak fölépültek.

    Az új várak: nagy, piros lelkek,
    Szándékok, célok és hitek,
    Vágyak, amelyek az avas
    Várakra villámmal tüzelnek.

    És a napok lángolva telnek,
    Az ó várak leomlanak,
    Csupa új vár lesz a világ,
    Hol győztes bárdok énekelnek.

    Forrás: Index Fórum – Lélektől lélekig


  • Ady Endre: A magyar tanítókhoz

    Itt volna hát a szent, a várt Szélvész,
    Tespedt tavat mely fenékig zavar?
    Alázását ki oly bűnösen tűrte,
    Lázad hát már az Élet alágyűrtje,
    A tanító, a legrababb magyar?

    Gyújtatott lelkek víg mécsesének,
    Ott, hol Sötét ül várost és falut
    S hol eped fényért cellák milliója,
    Magyar sivatag magyar tanítója
    Rabok között rabként senyvedt, aludt.

    Bús ébredők! a naphoz az arccal,
    Pusztul ez ország s az idő repül
    S kik hívatttatok vezérül a népnek,
    Ne maradjatok gyáva csőcseléknek:
    Úri gazságok jobbágy őreül.

    Ha itt a Szélvész, szívet elébe,
    Ha itt az óra, verjen hangosan:
    Szélvész verte, szép, nagy szívekre vár itt
    Egy sötét ország, melynek páriáit
    Nem mentheti már, csak szélvész-roham.

    S ha itt van már a szent, a várt Szélvész,
    Köszöntjük ezt a zárka-nyitót.
    Lelkünknek fényét ezer éve orzák,
    Kapja meg végtén szegény Magyarország
    A szabadító magyar tanítót.

    Forrás: Index Fórum – Lélektől lélekig


  • Ady Endre: A hajnalok madara

    Virágporos, tüzes, szent szárnyát
    Hiába verdesem, töröm,
    Nem akar elmaradni tőlem
    Az Öröm, az Öröm.

    Virágport szitál a lelkemre,
    Elkábít, mámorban ülök,
    Bús, vad tüzek serkennek bennem:
    Örülök, örülök.

    Fölécsapok. Töröm a szárnyát.
    Hess, hess. Óh, vidám hajnalok
    Madara, mit akarsz te tőlem?
    Meghalok, meghalok.

    Ő csak szitál. Mind tüzesebben
    Izznak az erek, idegek,
    Csak a verejtékem lesz egyre
    Hidegebb, hidegebb.

    Forrás: Szeretem a verseket FB


  • Ady Endre: A harmincadik András-nap

    Kiket szerettem
    S mert én szerettem őket: néhaik,
    Harmincadik András-napomkor
    Érkeztek ünnepi menetben.

    Élők és holtak,
    Valamikor szivemnek kínjai,
    Éjféltől hajnalig időztek
    És a szivemből rostokoltak.

    Hajnalkor mentek
    Semmibe vissza a hajdani nők
    S elfogyasztott szivem helyére
    Kacagva keresztet vetettek.

    Forrás: Arcanum