olvasom, olvasom,
újra, meg újra elolvasom
arcodat, arcodat,
arcaidat
Forrás: Lélektől lélekig
olvasom, olvasom,
újra, meg újra elolvasom
arcodat, arcodat,
arcaidat
Forrás: Lélektől lélekig
(én csak akkor ettem-ittam valamit is,
ha tányérom, poharam el is mostam)
(én csak akkor voltam valahol is,
ha már haza is érkeztem onnan)
(én csak akkor éltem majd valaha is,
ha már halálomat is letudtam)
Csak a szeretet v a n. Csak a Rózsa:
nem “ha”, nem “már”. – Föltétlen. Bonthatatlan.
Forrás: Lélektől lélekig
Oda és azért,
amiről úgy tudom: nincs,
de érzem, hogy van.
Forrás: Lélektől lélekig
mert aki Téged megtalált, életet talált.
elvetted tőlem a halált
és adsz helyette életet
napról-napra; napról-napra
köszönöm és bocsátom meg neked,
hogy elvéve tőlem napról-napra
a jól megérdemelt halált
– adsz béke helyett örömet:
veszendőt az örök helyett,
elvéve tőlem a halált
Forrás: Lélektől lélekig
Míg élnél, vedd úgy:
a rossz nem egyéb, mint csend
előtti vihar.
Forrás: Lélektől lélekig
diagnózis III
Komédiánk bárgyú-tárgyú:
csudaboltban bóvli áru;
hiperágy és szuperágyú.
— Nagyméretű, kisszabású.
Forrás: Szeretem a verseket
Ne adj igazat.
Neked túlsokba kerül;
nekem meg épp van.
Forrás: Lélektől lélekig
Az Igaz Kép: él. Árad-apad, remeg.
Modelljénél is elevenebb.
— Csak a keret
lehet
befejezett.
Forrás: Szeretem a verseket
Ideges az idő: szelesen kapkod;
szemet szúr, majd felhőket csap a naphoz;
esőt gondol, de már közben elunja,
inkább ködöt gurít a fák közül az útra.
Böffent s havat hány. Törli hirtelen.
Sietve ácsorog; ha megáll, sem pihen.
— Tettei láttán ingerülten ásít,
ám izmai feszülnek közben, pattanásig.
Már szánom csak, mint a többi ostobát.
Nem is időznék vele most tovább.
Forrás: Lélektől lélekig
Az élő lény mind leendő halott.
Élni nem teljes lét, csak állapot,
melynek céljáról tudsz? Én nem tudok.
— Ne irigyelj embert, növényt, se állatot,
de tiszteld, mert született, mert él, mert halni fog.
Forrás: Lélektől lélekig