Isten sírni tanul.
Forrás: Lélektől lélekig
Levél vagyok. Zárt küldemény.
Dolgom: hogy kézbesítsem.
– Ha föltépném, sem érteném:
Istennek írta Isten.
Forrás: Lélektől lélekig
Gyanúba fogjuk a Tökéletest
és magyarázgatjuk az elfogadhatatlant.
Forrás: Lélektől lélekig
Adj, adj és még adj! Gátlás nélkül, mohón,
ahogy szeretkezel, adj, ahogy napozol:
nem tudva, mért vagy, ki vagy, kié s hol vagy!
Ma add, mit kaptál. Hamispénz a “holnap”.
Forrás: Lélektől lélekig
!
Az élet úgyis mondja önmagát;
rohan a rohanás, árkon-bokron át.
– Ám, ha a Világ szólalhat meg benned:
állj meg. Hajts fejet. Hangjának adj nyelvet.
Forrás: Lélektől lélekig
(mindennapi teszt-kérdés/2.)
Magadtól kérdezd:
ajtód azért fontos-e,
hogy zárd? vagy, hogy nyisd?
Forrás: Lélektől lélekig
Lévén Helsingőr mód f e l e t t főzáros
s mert – kiben van – gyógyíthatatlan a Dánia-mánia:
fogd kézen Oféliádat s vidd vidékre;
a jó játék ott se bérremenő.
Vedd eszedbe: Fortinbras oly halánk!
– ő most már így-úgy meglesz nélküled.
Hiányozz, Királyfi. Tiéd hiányi trónunk.
Forrás: szeretem a verseket
Születésem előtt mintegy 9 hónappal
összegyűlt apám-anyám
(pusztán a Testület működtetése végett),
hogy engem oda-idézve:
életfogytiglanra + halálra
ítéljenek; holott
semmit se tudtak rólam.
– Az ítélet jogtalan, de erős.
Végrehajtása folyamatban.
Fellebbezésnek helye nincs.
Forrás: Szeretem a verseket
Akiben Isten
hisz: teljesen mindegy, hogy
hisz-e Istenben.
Forrás: Lélektől lélekig
ellobban a pillanat,
füstje percig itt marad;
korma más kormokra ül
s megtapad, időtlenül
Forrás: Magyarul Bábelben