https://verskucko.com

Kategória: Versek

  • Berzsenyi Dániel: Egy szilaj leánykához

    Miért rettegsz kebelemben,
    Miért, kedves leányka?
    Mit félsz te, mint a kegyetlen
    Vadtól a kis bárányka?

    Nem vagyok én ellenséged,
    Sem hitszegő csapodár;
    Hív lelket adok én néked,
    Míg koporsóm bé nem zár.

    Tiéd leszek, míg e kedves
    Rubintajak csókot kér,
    Tiéd, midőn már e kegyes
    Szív csak akadozva vér.

    Halld, melly édesen csatináz
    A völgy zengő csermelye,
    A víg madár mint zeng s trilláz,
    S mint nyög a filemile!

    Majd ha a bús tél közelget,
    Ezek mind elnémulnak,
    Elrepül a szép kikelet,
    S örömeink elmulnak.

    Forrás:Arkanum

  • Kisfaludy Károly: 10. Szülőföldem szép határa!

    (Népdalok-sorozat)

    Szülőföldem szép határa!
    Meglátlak-e valahára?
    Ahol állok, ahol megyek,
    Mindenkor csak feléd nézek.

    Ha madár jön, tőle kérdem,
    Virulsz-e még szülőföldem!
    Azt kérdezem a felhőktől,
    Azt a suttogó szellőktől.

    De azok nem vigasztalnak,
    Bús szívemmel árván hagynak;
    Árván élek bús szívemmel,
    Mint a fű, mely a sziklán kel.

    Kisded hajlék, hol születtem,
    Hej, tőled be távol estem!
    Távol estem, mint a levél,
    Melyet elkap a forgószél.

    Forrás: Arcanum

  • Kisfaludy Károly: 7. Messze fénylik a Balaton

    (Népdalok-sorozat)

    Messze fénylik a Balaton,
    És engemet partjához von:
    Immár tudom, miért fénylett,
    Mert szép Rózsám bele nézett.

    Hej szép Rózsám! tekints rám is!
    Hadd derüljön bús szívem is:
    Olyan az, mint a Balaton,
    Ha felette szélvész vagyon.

    Forrás: Arcanum

  • Garay János: Harczban haldokló magyar

    Folyj ki, folyj ki vérem,
    Múlj el életem!
    A hazáért halni
    Szép halál nekem!

    Nagy s kemény volt a harcz,
    Vért kívánt s halált,
    Vérre, áldozatra
    Engemet talált;

    Ah, de édes a vér
    S e halál nekem:
    A magyar hazáé
    Lett a győzelem!

    Győzedelme magvat
    Fog teremni még,
    Téged, szent szabadság
    S boldog egyesség!

    Legdicsőbb jutalmam
    Ez lesz énnekem,
    Folyj ki hát, folyj vérem,
    S múlj el életem!

    Forrás: Arcanum

  • Gyulai Pál: Egy drámaíró politikusra

    Megírtad Dózsa György-öt,
    E rossz tragédiát;
    Vadásztál benne tapsot,
    De néma volt hazád.

    Most már nem írsz, csak játszod
    Siralmas színműved,
    S karzat kicsinye-nagyja
    Tetszést rivall neked.

    Kisült, amit nem vártunk,
    Mutatja a hatás:
    Rossz drámaíró voltál,
    De jó komédiás.

    Forrás: Arcanum

  • Rónay György: Advent első vasárnapja

    Amikor a fák gyümölcsöt
    teremnek,
    tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
    Tűzre dobhatsz, Kertész,
    mert nem terem meg
    korcs ágaimon más, mint a halál?

    Amikor jelek lepik el a mennyet,
    álmunkból kelni itt az óra már.
    De ha hozzám jössz,
    pedig megüzented,
    angyalod mégis álomban talál.

    Meg akartál rajtam teremni,
    rossz fán;
    Nem voltál rest
    naponta jönni hozzám.
    Ajtóm bezártam. Ágam levetett.

    Éjszakámból feléd fordítom orcám:
    boríts be, Bőség!
    Irgalom, hajolj rám!
    Szüless meg a szívemben, Szeretet!

    Forrás: szeretem a verseket

  • Baley Endre: Jeles télnapok

    Ludat sütök Márton napon,
    Erzsébetnek rózsám adom.
    Katalin már hozhat havat,
    András-napon gombóc dagad.

    Bor­bálának gallyat nyesek,
    Mikuláskor csizmát lesek,
    Seprűt rejtek Luca-napon,
    Tamásnak a disznóm adom.

    Fruzsinával vizet merek,
    Vízkeresztkor süvegelek,
    Szőlőt metszek Vince-napon,
    Szent Balázsnak hálám adom.

    Zsuzsanna pacsírtát hallgat,
    Mátyás jeget tör a halnak,
    Gergely a szakállát rázza,
    Benedek már tavaszt várna.

    Forrás: szeretem a verseket

  • Ha semmi sem megy úgy, ahogy szeretnéd,feküdj le olvasni.

    Kattints a címre a teljes vershez!

  • Szamolányi Gyula: Csillagok

    Ha felnézünk a csillagokba
    S megejt a fény, a szép, csodás,
    A szív azt mondja: égi pompa!
    Az ész szól: hiú ragyogás!
    A bölcs azt látja, nagy világok,
    Hasonlók, mint a durva föld;
    A költő nem lát, csak sugárt ott,
    Mely lelket álmokkal betölt.

    Forrás: Versek mindenkinek

  • Barcsay Ábrahám: Fejtésre való mese

    Ajándék, ereklye, alamizsna, szentség,
    Haszon, titok, újság – s egyszersmind régiség,
    Se nem jó, se nem rossz; erőszak, kegyesség;
    Ilyen ajándékot küldeni mesterség.

    Nyitrán, 9 órakor a reggeli gyakorlás után, 20. Junii 1772.

    Forrás: Versek mindenkinek