Címke: A város fölött

Nyár éjszakán felkapott a szél
oly könnyű voltam, akár egy kis levél
Magasra szálltam és átölelt az ég
oly felhőtlen volt a kép

Néztem a várost, békésen pihent
felülről úgy tűnt, hogy zavartalan a rend
Egy diszkóbárból dzsessz-rock-funky szólt
és kacsintott rám a Hold

Lebegtem az égen a belváros fölött
alattam csillogott a felosztott Föld
Távolban gyárak és halvány csillagok
hallgattam a bölcs folyót

Magamba szálltam, későre járt
már látni véltem egy új kor hajnalát
Mikor egy hang szólt az alsó rakpartról
éreztem, hozzám is szól

Van még, ki rosszkedvűen ébred
van még, ki holtvágányon áll
Van még, ki gátlásoktól szenved
van még, ki megváltásra vár

A földhözragadt ember dülöngélve járt
a kereszteződésnél tétován megállt
felnézett rám és bár nem láthatott
a szívéből átkot szórt

És hirtelen rám tört a félelem
éreztem, nem tart fenn többé semmi sem
Zuhanni kezdtem és az álom véget ért
Oly távol van most az ég

Van még, ki rosszkedvűen ébred
van még, ki holtvágányon áll
Van még, ki gátlásoktól szenved
van még, ki megváltásra vár
Van még, ki rosszkedvűen ébred…