https://verskucko.com

Címke: Balla D. Károly

  • Balla D. Károly: Halott madárral

    Halott madár a vízre szálló álom
    és átkok burka minden sebre égő ír,
    hajó feneklik meg a bújt korallon,
    akár egy lékelt és lehorgonyzott manír.

    Még körbe jár a hasztalan idő, amíg
    csak varja ül a szélnek kókadt fákon,
    de készülődik és elérhet hajnalig
    a kín, ha érte küld hajókat Kháron.

    Harangot önt a csend, vitorla szárad –
    és így marad a röptös vágy magára.
    Egy kósza fényt, egy csillagot talál-e,

    ha meg se csobban már a partot érő est –
    vagy jobb, ha tudja: nincs több „navigare”,
    halott madárral nincsen több „necesse est”.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: Sorrend

    Ritkán születik jó vers,
    ha a költő legelőször
    a nevét írja az üres papírra.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: Amikor Elektra megérkezett

    (egy későbbi regényhez)

    Oresztész tudta,
    hogy Elektra eljön hozzá.
    Nem tudta, mikor,
    azt sem, miről ismeri majd fel,
    Oresztész mégis tudta:
    Elektra eljön hozzá.

    Talán nem is annyira tudta, mint érezte.
    Hol ébrednek benne ezek a jelzések,
    mely ösztönök súgják oly állhatatosan
    – nem sejtette,
    de Oresztész érezte:
    Elektra eljön hozzá.

    Talán nem is annyira azt érezte,
    hogy Elektra jön el hozzá
    hiszen azt sem tudta,
    hogy Elektra létezik;
    inkább csak azt érezte,
    hogy Valaki eljön hozzá.
    Oresztész érezte,
    hogy valaki eljön hozzá.

    Talán nem is annyira azt érezte,
    hogy épp hozzá jön el ez a valaki,
    esetleg máshoz,
    de hogy Valakihez eljön
    – ez az érzése éles volt.
    Oresztész érezte,
    hogy valaki valakihez eljön.

    Nem is biztos,
    hogy épp Oresztész érezte ezt,
    lehet, hogy más.
    De hogy Valaki érezte, az bizonyos:
    valaki érezte, hogy valaki valakihez eljön.

    Mégis:
    Amikor Elektra megérkezett,
    Oresztész biztos volt benne: ő az,
    akiről mindig is tudta,
    hogy eljön hozzá.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: Zene

    Bartók zenéjét csak addig nehéz befogadni,
    ameddig szól.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: Köpönyeg

    Ha már kifordítod,
    legalább ne csapj közben
    ekkora szelet vele!

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: KÖVETELÉS

    A szótlannak legyen hallgatásszabadsága.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: VISZONYÍTÁS

    Még mindig jobb,
    ha latrok beszélnek önmegtartóztatásról,
    mint ha impotensek.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: Szemafor

    oly sokáig ácsorogtunk
    a tiltó vörös
    hipnotikus szemébe nézve
    hogy mire kigyúlt
    a remény zöldje
    már semmi kedvünk
    átkelni

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: Kezdet

    És most elkezdek meghalni –
    mondta a magzat

    és megszületett.

    Forrás: Lélektől lélekig

    Balla D. Károly, Kezdet, erdélyi magyar, paradoxon, születés, rövid vers

  • Balla D. Károly – BEMUTATKOZÁS

    – Én az Ember vagyok –
    mondtam én, az Ember,
    de nem nyújtottam kezet.

    – Én a Halál vagyok –
    szólt a Halál,
    és barátságosan meglóbálta kaszáját.

    – Tudom, ismerlek –
    mondtam,
    és megpróbáltam mosolyogni.

    – Én az Élet vagyok –
    szólt az Élet,
    és felém rebbentette galambjait.

    – Örülök, hogy megismerhetlek –
    mondtam kedélyesen,
    de aztán váratlanul felüvöltöttem,
    amikor a galambok a vállamra szálltak.

    Forrás: Lélektől lélekig