https://verskucko.com

Címke: bella-istvan

  • Bella István: Ami elmarad

    Ahogy minden megérik magára,
    úgy halálosodsz; maradsz.
    Elhagy az alkalom, a talán, a hátha
    voltnál bizonyosabb.

    Ritkulnak a kötőszavak, barátok.
    Jobb így! Megszokhatod.
    S ha kezed után leválna lábad,
    mímelhetsz művégtagot.

    Járhatsz láb nélkül, kéz nélkül írhatsz.
    Semmi se a tiéd.
    Szólhatsz száj nélkül. Mindent kibírhatsz.
    Van példa rá elég.

    Ki ragozza el magyarul az időt?
    A szótővek, félmondatok ideje jő.
    A sunyi ponté. Minden kidőlt
    felkiáltójel kopjafa. S te vagy a halott.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Bella István: Csak a bárány

    Káin és Ábel ügyében
    eddig
    a bárányról
    még senki nem beszélt.
    Maga az Úr sem!
    A Bírák Bírája!

    Pedig ő látta az esetet
    s tanúsíthatná,
    hogy Káin és Ábel fölcserélhető.
    Mert Káin lehet Ábel.
    És Ábel lehet Káin.

    Csak a bárány,
    aki mindig ugyanaz.
    Meg az áldozati füst.
    Az áldozatot nem szabad megakadályozni!

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Bella István: A világ végén

    A világ végén végül is ketten maradtak:
    az árva, árva ember
    meg az árva, árva, árva
    emberiség.

    És elindult
    fönnhangon kiáltozván
    az ember az emberiségben:
    „Hol vagy barátom, hova lett?”

    És elindult
    fönnhangon kiáltozván
    az emberiség is az emberben:
    „Hol vagy barátom, hova lett?”

    És így
    tekergőztek egymás
    üregeiben, járataiban,
    barlangjaiban
    a világ végezetéig.

    Mert az ember
    nem tudott emberiségül,
    és az emberiség
    nem tudott emberül.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Bella István: Csak az a fény

    Már nem érdekel a láng, a lobogás,
    csak az a fény, mely pólyál, melegít,
    csak az a Nap, mely világít: anyás.
    Visszaadja sugarát, melleit.

    Nem érdekel a tüzek tüze sem.
    Hamuvá roskaszt, hamvamba visszaadás.
    Bekormozódó életüvegemen
    nézem, mint málló napfogyatkozást,

    messzi magam: ahogy tolul, tolul
    elém, körülem egy feketeség,
    elfed előlem, s azt súgja botorul:
    kivilágosodsz, kivirulsz, ha égsz.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Bella István: Ikerbátyám

    Öreg a szívem, öregebb nálam,
    öregebb nem is lehet,
    idősebb volt már anyám hasában,
    s mióta megszületett

    – bár ikerbátyám – külön. Magában.
    Én baktatok. Ő meg lohol.
    Hol én előttem. Hol meg utánam.
    Fúj, fújtat. Valahogy. Valahol.

    Megáll majd egyszer. Hagyja: bevárjam
    az utat, mely végképp övé.
    Elnyugszunk együtt. A föld hasában
    hallgatni anyánk szívét.

    Forrás: Magyarul Bábelben

    ⭐