fordította Babits Mihály
Óh csöndes, árnyas és hűvös berek!
Ilyent szeret az, aki lányt szeret.
A szép Corinna mellettem hever,
s a kezem játszik – találd el, mivel!
Óh pajkos szók! buja csók! drága Jók!
Szeretni és nem mondani valók!
Szent készülődés… percet perc söpör…
míg elalélunk – tudod már, mitől!
Amikor föltakartam, elpirúlt;
Először: harcolt, aztán: rámborúlt
s már maga kérte, hogy játsszak vele
s még és még vágyott – jól láttam, mire!
De jaj! heves tűz hamarább elég,
Bujább vágy előbb mondja, hogy: elég!
A mi kéjünk is hamar véget ért
s már nem folytattam – ne kérdezd, miért!
