Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig lelkem ér, oly messze forr
szerelmem, s mélybe és magasba, hol
a Lét s a Menny határaira lel.
Szeretlek, mint ha hétköznap lehel
békét – ha nap süt, gyertya haldokol.
Ahogy a jogért harcol, robotol
a hős, akinek dicséret se kell.
Oly lángolón szeretlek, oly vadul,
mint búm tüzelt, mint hisz-vall kicsi lány,
s ahogy szerettem vesztett, szomorú
szentjeimet – szeretlek én vidám
vagy könnyes arccal, mindig! – s ha az Úr
hagyja, még jobban halálom után.
Forrás: Lélektől lélekig
