„Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban! Jóságversenyt még nem rendeztek soha.”
Juhász Gyula
Forrás: Lélektől lélekig
Címke: emberség
-
dézet
„Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a türelmetlenektől, kedvességet a durváktól.”
Khalil Gibran
Forrás: Lélektől lélekig
-
Kassák Lajos: Harangszó
Feltámadott, mondják a népek és megsüvegelik
nevét a názáretinek, ki az ács fia volt,
s megenyhült már a szél is, s a rügyek kisarjadtak.Kétezer éve látják őt a vének és a gyerekek,
amint hosszú, fehér ingecskéjében lépeget,
s alszik a tengerre szállt halászok bárkájában.Én is emlékszem rá, mint az egykori játszótársra,
s ti is, útszéli csavargók és mesteremberek,
akik hű követői vagytok valamennyien
a nincstelenségben, az útban és az igazságban.Igen, igen, az Ő árnya és visszhangja vagyunk mi,
s bár nem ízlelhetjük a húsvéti bárány húsát,
mindennapi kenyerünkben s vizünkben dicsérjük,
hogy vérünkből való, s meghalt értünk a kereszten.Forrás: Lélektől lélekig
-
Ady Endre: A kenyér
Mit esdve kért a jámbor názáréti,
Ma száz és száz átkozva, sírva kéri.
Nem változtunk mi emberek: magunk,
De, jaj, sokan, nagyon sokan vagyunk,
Halk sóhajban ezreknek vádja reszket:
Ma nem egy váll hurcolja a keresztet…Szent őrület, felséges, bamba, léha,
Embernek lelke, életnek babérja,
Amit lövell gyötrődő ember-elme,
Embernek lángja, vágya, gerjedelme,
Mit a tudat, az eszmélés felér:
Mind testi tűz, mind gerjedés, kenyér!…Teremtő tűz, versenyre, síkra késztő
Vagy megtörő, siránkozó, emésztő…
Mit esdve kért a jámbor názáréti,
Ma száz és száz átkozva, sírva kéri…Ki bámulója földi szépnek, nagynak,
Hivője diadalmas akaratnak
S kenyér-tűztől, teremtő tűztől lángol:
Hallgassa meg, mit ezrek jaja vádol
S a lelkét ossza, vágja ketté néha,
Közös babér az életnek babérja.Forrás: Lélektől lélekig
-
Idézet
„Az ember mindig többet ér, mint az arca, mert a szív és a lélek nincs egyetlen fotón sem rajta!”
Ismeretlen szerző
Forrás: Lélektől lélekig
-
Balogh József: Mit kívánok
Kívánok én hitet, kedvet,
szép szerelmet, hű türelmet,
utakhoz fényt, csodát, álmot,
békességes boldogságot,
magyar szót és égre kéket,
emberarcú emberséget,
verseket, célt, igazságot,
daltól derűs jobb világot,
bokrok mellé társnak fákat,
napfényt, amely el nem fárad,
tekintetet szembe nézve,
éjt meg nappalt soha félve,
kézfogásos tiszta csöndet,
és mosolyból minél többet!Forrás: Lélektől lélekig
-
Benedek Elek: Dal a szeretetről
Hol ringott bölcsőd: palotában,
vagy kis kunyhóban, sose kérdem,
itt vagy ott, egy az valójában,
ez nem szégyen, az meg nem érdem.Más, amit kérdek tőled, gyermek,
nézz a szemembe s úgy felelj meg:
van-e szívedben szeretet?
Köztünk barátság így lehet.Igaz szívvel ha tudsz szeretni,
jöhetsz velem kéz-kézbe térve,
csöpp szeretetért én tengernyi
szeretetet adok cserébe.Nincs gyűlölség, ahol én járok,
be van temetve minden árok,
mely embert s embert valaha
egymástól elválaszt vala.Ahol én járok, gazdag ember
nincs, ámde szegényt sem találtok;
kedve és tudás kit hova rendel,
ott dolgozik, s nem hallasz átkot.Erős a gyengét gyámolítja,
senki a másét nem áhítja:
kinek munkán a tenyere,
mindég puha a kenyere.Ahol én járok, teste, lelke
tiszta öregnek s ifjú népnek;
nagy és kicsiny versenyre kelve
munkára minden jónak s szépnek.Gyűlölség szennyét kisöpörvén,
szeretet itt a legfőbb törvény:
egyetlen lánc, mely megmaradt –
nyomán egy csöpp vér sem fakadt.Szeretet lánca! Kössed egybe
szívét nagyoknak s gyermekeknek!
Gyűlölség! Légy úgy eltemetve,
hírét se halljuk létednek!Ez országnak minden lakója
egymást szeresse, védje, ójja:
naggyá ország csak így lehet –
csudát művel a szeretet.Forrás: Lélektől lélekig
-
Kassák Lajos: Mindenkihez
Ne kövezzetek meg jó emberek
ha egyszer rámtaláltok
nyomasztó emlékeim és nyugtalan vágyaim bozótjában.
Nem az vagyok én
akinek ti láttok engem.
Árnyék és fény
izzó nyár és fagyos tél
egyformán eltakar előletek.És íme bevallom
önmagam takarom el önmagam
nem miattam hanem magamért
mint az a gyermek aki bújócskát játszik.
Csak akarnia kell és láthatatlanná válik
a házban ahol együtt él a családdal
vagy az utcákon tereken
ahol az emberek tömegei sodródnak körülötte
azt hiszi senki se látja
és játsza együgyu játékait
önmagával önmagának.Így élek és is mintegy kiszakadtan a világból
s mégis mindenütt jelenvalón.
Egy szem vagyok a testvéri szeretet füzérében.
szenvedve mindenkiért
és harcban mindenkiért
de sosem mutogatva magam a fórumokon.Olyan vagyok ahogyan az elvetett magból kikeltem
És nem szégyenkezem miatta.
Tudom jól tiszták a kezeim
nyelvem nem árulja el barátaimat
nem felejtem el halottaimat
s hogy ti másnak láttok engem mint aki vagyok
ám legyen
csak arra kérlek benneteket
jó emberek
ne kövezzetek meg ha egyszer rámtaláltok
nyomasztó emlékeim és nyugtalan vágyaim bozótjában.Forrás: Lélektől lélekig
