Címke: epigramma

  • Áprily Lajos – Epigramma

    Nyűgösek voltunk. Aki szeretett,
    nem élt mellettünk könnyű életet.
    Kövünkre is ilyen írás való:
    Idege rossz volt, de a lelke jó.

    Forrás: Index.hu / Lélektől lélekig

  • Vörösmarty Mihály: (Turkai)

    1

    Harcoltam veled, és hátadra fölírtam ez alkut:
    én ütök, és te szaladj, vagy te szaladj, ütök én.
    S ím én vég nélkül puhogatva törélek azóta;
    de te hitetlen vagy, Turkai: hasra esél.


    2 – Az epigrammai Musa, az írókhoz

    Bántani jámbort bűn, de gonoszt nem bántani bűnebb:
    mért üldözlek agyon, Turkai, érted-e már.


    H…ányi Pálnak

    Láttalak a Helikon tetején mászkálni, s türélek,
    gondoltam, neked ott mászni, legelni szabad.


    Forrás: Vörösmarty Mihály versei (1829–1834)

  • Vörösmarty Mihály: (Calibán)

    1
    Szólni akarsz? hagyd el, csak káromkodni tanultál:
    a szent természet borzad, ha tégedet hall.

    2
    Mégsem csillapodol? Mit látsz közeledni, mi zendít?
    Fénylő csendes az éj, kelj tova: holdat ugatsz.

    3
    Koncot adok, gazdád, táplálód, és te morogsz rám?
    Rajta! Morogni neked, de nekem ütni szabad.

    Forrás: Vörösmarty Mihály versei (1829–1834)

  • Nagy Gáspár: Egy alul is múlhatatlan polgár felülmúlhatatlan sírfelirata

    Mert egyszer mindenkire sor kerül,
    Lám, így végződik életünk balul…
    És színről színre minden kiderül,
    Ha majd a föld felül… és én alul.

    Forrás: PIM – Digitális Irodalmi Akadémia

  • Romhányi József: Ebigrammák


    Ebigramma

    Ebihalból nem lesz más, csak béka,
    még ha
    bálnává válni volna is szándéka.


    Tavaszi madárdal

    Tavaszt zengenek a madárkák.
    Soha kedvesebb dalárdát!
    Ám az egyik némán kushad.
    Csak nem készül kritikusnak…


    Bálnabál

    Az óriás bálna
    maskarában ment el az álarcos bálba.
    Ám nem kapott táncost az oktondi állat,
    hiába öltözött szardíniának.


    A pesszimista keszeg

    A lüke sügér egy kérdést feszeget:
    miért pesszimisták az apró keszegek?
    Végre választ adott rá a megkérdezett:
    – Amíg be nem kaphat egy harcsát a keszeg,
    borúlátó leszek.


    Tyúk vagy tojás?

    Rég gyötrődve kutatjuk,
    hogy a tojás volt-e előbb vagy a tyúk.
    A tyúkot ez a gond sohasem bántotta,
    csak az, mi lesz előbb: pörkölt vagy rántotta?


    Veszélyes mese

    Csörtetve üldözte egy nagyvad a nyulat,
    míg azt elnyelte egy hosszú kanyarulat.
    A némán lapulva leskelődő kobra
    ott várt moccanatlan, mint önmaga szobra.
    Így hát vedd alapul:
    A nagy veszély csörtet, a még nagyobb lapul.


    Állati jogok

    Törvényről és jogról vijjogott a héja,
    és ettől égnek állt a jérce taréja.
    Mert tudta, hogy ebből származnak a bajok.
    Ez a törvény vérzik, és ez a jog sajog.


    Méhek

    Szorgalmukról döngicsélnek.
    Mézesmázos öndicséret.


    Gólya-vendégség

    A szívélyes gólya mit vett a fejébe?
    Meghívta a nyájas varangypárt ebédre.
    Sőt továbbment – még a kicsik is jöhetnek!
    De azt már nem mondta meg, hogy csak köretnek…


    Okozatosan

    Elfutott a verés elől
    a gazda kutyája.
    Előle a rémült macska
    felkúszott a fára.
    Ettől persze felrebbent a
    faágról a veréb,
    s az egésznek a muslica
    itta meg a levét.


    Románc

    Zománclavórt sodort partra az áradat.
    Bús románcot látott, ki később ráakadt.
    Lágy domborulatán kamasznyi teknős ült,
    és ragyogott szegény. Azt hitte, megnősült.


    Sületlen tréfa

    Az orrszarvú vastag
    pótszarvat növesztett,
    s úgy vélte, tőle már a bölény
    is reszket.
    Megduplázta erre szarvait
    a bölény,
    hogy ne nyomassza az
    ellenséges fölény.
    Most várná a poént,
    ki ébren fülel.
    Reméljük, nem sül el…


    Forrás: MEK – Szamárfül

  • Romhányi József: Sírfeliratok


    Zebra
    Egy tévedés áldozata vagyok.
    Az elefánt átkelt rajtam gyalog.


    Seregély
    Elhunytam, mert az idén
    sörét nőtt a venyigén.
    Szüretkor a puskák
    rám szórták a mustját.


    Hangya
    Kinek járandója csak egy apró morzsa,
    ne kapjon fel veknit, mert ez lesz a sorsa.


    Nerc
    Hogy lenyúztak, ó, én árva,
    elvittek az operába!
    Lógott ott még hód, nyest, menyét.
    Ó, hogy utálom a zenét!


    Gödény
    Ha volna sírkövem, megtudnád belőle,
    azért nincs, mert azt is elittam előre.


    Egy sáska a hadból
    Vajon én nyugszom itt, vagy egy másik sáska?
    … Várnom kell az esti névsorolvasásra.


    Vakondok
    Feltemettek. Azt se tudom, kicsodák.
    Most felülről szagolom az ibolyát.


    Cerkóf
    Azt hittem, hogy a kókusz még éretlen.
    Tévedtem.


    Hülye tyúk
    Csábos voltam csitri jérce koromtól.
    Az érckakas rám ugrott a toronyból.


    Galamb
    Dörgedelmes intelmemből tanulj, hogyha tudsz:
    Az ágyúcső égnek mered, mégsem galambdúc.


    Lajhár
    Lustább voltam én, mint mások.
    Pihengettem. De ez már sok!


    Forrás: MEK – Szamárfül

  • Baranyi Ferenc: Ez van

    Ki cir-,
    ki kal-,
    ki spe-
    kulál.

    Az ország dolga rosszul áll.

    Forog
    a föld,
    a pénz,
    a köpönyeg.

    S nincs benne semmi köszönet.

  • Petronius Arbiter: A hitves és a fizetés

    fordította Babits Mihály

    Törvényes hitvesre tekints mint fix fizetésre:
    nem jó volna csupán élned a fixum után!

  • Martialis: Phyllis

    fordította Babits Mihály

    Ketten mentek a szép Phyllishez, s meztelen érték:
    mindenik elsőnek vágyta ölelni a lányt.

    „Mindenik első lesz!” – szólt Phyllis. – Jánus a szép nő,
    és kétarcú a kéj: hátra s előre tekint.

  • Bertolt Brecht: Sírfelirat M. számára

    A cápáktól megmenekültem
    A tigriseket leterítettem
    Végül felfaltak engem
    A poloskák.

    (Eörsi István fordítása)