Becsülöm a tavaszt nagyon,
Minthogy sok virága vagyon;
De a drágalátos télnek
Azért nyomába se léphet.
Virágot hoz völgyön, hegyen?
– De a tél meg sonkát terem;
Nyílnak a százszorszépek?
– De hát a kolbász mit vétett!
Tavasszal – azt se tagadom –
Madár dalol a gallyakon,
S mulatság van a bokorban,
– De télen meg disznótor van!!!
Forrás: www.eternus.hu – Barina Vendel versei
