fordította Babits Mihály
Markolom a mellét… ajakát ajakamra… vakító
vállát. drága nyakát szomjasan issza szemem.
Még nem egészen enyém a gyönyör, még harcol a kislány,
még nem akarna szegény ágyra borulni velem.
Aphrodité s Pallás harcol: buja vágy s szűziesség;
s két istennő közt reszketeg olvadok én.
Paulosz Szilentiariosz: A görög antológiából
fordította Babits Mihály
Vesd le ruhád, gyönyöröm: hadd öleljük meztelen egymást,
s szomjas testemhez fűzd buja tagjaidat!
Dobd le ruhád, gyönyörűm: ne maradjon semmi se köztünk!
Most Semirámis-fal lenne a könnyű szövet.
Nyomjuk a mellet a mellre, az ajkat az ajkra; a többit
nem nevezem, gyönyöröm; gyűlölöm a fecsegést.
