Egyszer, nagy szónok Phókiónnak
Úgy éljeneznek, úgy tapsolnak,
Hogy a hatásra csak elámul,
S aggódva kérdi barátjátul:
– „Jaj, mit mondott!
Ugy-é bolondot?”
Ha oktalan lel jót a bölcs szavában,
Kétkedni kezd a bölcs önön magában.
Forrás: www.eternus.hu – Greguss Ágost versei
A róka ki, egy álarcot meglátva,
Boszúsan fölkiálta:
– „Be szép pofa, de nincsen ám agya!”
Midőn oly női arcot lát vala,
Amelynek úgy be volt mázolva bőre,
Hogy majdnem álarc lett belőle,
Még bosszúsabban így szólt a hamis:
– „Be rút pofa! Pedig van agya is!”
Forrás: www.eternus.hu – Greguss Ágost versei
Azt állította Kurta Pista egyszer:
– „Nincs rútabb, mint a hórihorgas ember.”
Amire azt felelte Hosszú János:
– „A babszem ember legfőképp hiányos.”
Mit bizonyít ez a feleselés?
Hogy önmagának mindenik csecsés.
Forrás: www.eternus.hu – Greguss Ágost versei
