(ford.: Jékely Zoltán)
Szerettél hát egy napig kereken,
holnap, ha elhagysz, mit mondasz nekem?
Új esküdet előbbről keltezed,
vagy – változás esett,
mondod, kettőnkben, s már másak vagyunk?
Zsarnok a vágy: félvén fogadkozunk;
hát tettet s esküt megmásíthatunk?
Vagy azt: halál s frigy egyaránt felold,
s szerelmi eskü addig köt, amíg
halál-más álomtól fölbontatik?
Vagy, hogy szándékod igazold,
azt, hogy: mert csel s csapongás vezetett,
most hát hű is csak álsággal lehetsz?
Hiú bolond, én, kifogásaid
megcáfolhatnám sorra itt,
de bölcsebb, ha hagyom:
holnap tán én is így gondolkozom.
Forrás: Magyar Bábel
