Volt egyszer egy gazdag ember,
Annyi juha, mint a tenger,
Mint az árvíz, ujjuju!
Számlálhatlan sok a juh.
Gazdag ember gondol egyet:
Pénzmagra szert hogyan tegyek?
Hej számadó, szóm van kenddel,
Annyi juhom mint a tenger,
Mint az árvíz ujjuju,
Számlálhatlan sok a juh, –
Gondoltam én mostan egyet,
Pénzmagra szert hogyan tegyek?
Kell nekem a juhok ára,
Hajtsa kend el a vásárra.
A vásárra juhász hajtja,
Előttük egy folyó partja.
Irdatlan nagy, – Tisza-Duna
Nem lehetne ija-fija, –
A híd rajta nagyon keskeny,
Nem fér a juh csak egyesben.
Várjunk, míg át mennek renddel,
S annyi a juh, mint a tenger!
Mint az árvíz! ujjuju!
Számlálhatlan sok a juh!…
– Hogyha egyig általérnek,
Folytatom majd a mesémet.
Forrás: www.eternus.hu – Móricz Zsigmond versei
