https://verskucko.com

Címke: kérdés

  • Juhász Gyula: KÉRDÉS

    Nagy ismeretlen, ó mondd meg nekem,
    Magányos-e a szörnyű végtelen,
    Egyedül állasz a világ fölött,
    Mint óriás rab, örök száműzött?

    Mikor teremtő szent láz tüze éget,
    Nem kutatod-e át a mindenséget,
    Hogy valakire lelj, aki megért
    S veled csodálja lelked remekét?

    Nem dobban-e meg óriás szíved,
    Mikor szavadra egy világ siket
    S csak tűnő törpék néznek lábaidra,
    Egek egébe néző örök szikla?

    Talán szíved nincs. Közönyös szemed
    E mély világ titkára rámered
    S mint kevély jéghegy, csillogva úgy néz le
    Hervadt rózsára, eltiport vetésre?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Tóth Árpád – Miért?

    Miért?
    Ó, szitkozódva s könnyesen s borongva,
    Mindenhogy: árván, tépetten, sután,
    Csak ez az egy kérdés, e kínos, tompa,
    Leseng a világban. Halljátok? A nagy,
    Örök, hatalmas, vén kristályharang,
    Az ősharang, a kék menny,
    Ezt kongatja az őrült csenden át:
    Miért?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Gazdag Erzsi – Én megtanultam

    Én megtanultam fű-nyelven beszélni
    és fákkal szólni zúzott ég alatt,
    és megismertem hangtalan sírásuk,
    mikor fájdalmuk némán felfakadt.

    De mondják-e a füvek szélben, este,
    mondják-e egymásnak: kedvesem.
    És tudják-e az örökké parázslót
    kimondani, e szót, hogy: szeretem?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Devecseri Gábor – Itthon vagy-e kedves

    Itthon vagy-e kedves, itthon-e?
    Szíved a szívemhez hajlik-e?
    Kezed a kezembe simul-e?
    Ha simul, ha hajlik, tekints le.

    Magas hegy tetején sziklaszál
    sziklaszál tetején cifra vár.
    Cifra vár, sziklaszál, meddig áll?
    Tovább él náluk e madrigál.

    Mint a zúgó erdő, a szívem,
    nem csendesül el, csak szíveden.
    Fentcikázó sólyom a szemem,
    szemed sugarában megpihen.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Hajas György – Leszel-e?

    Leszel-e titkon szeretőm,
    Ágyamban, gyűrött lepedőn?
    Ágyékod vágyja-e vágyamat,
    Leszel-e az, aki befogad?

    Leszel-e gyönyörünk rejteke,
    Csókjaim, öledbe hívod-e?
    Kebleid vágyják-e ajkamat,
    Leszel-e hát, aki befogad?

    Leszel-e szelíd-vad örömöm,
    Magomnak szép kelyhe, gyönyöröm?
    Leszel-e ajándék, áldozat,
    Leszel-e mondd, aki befogad?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Dsida Jenő: Ki érti?

    Szerettem volna adni,
    de nem volt: mit. –
    Szerettem volna kapni,
    de nem volt: kitől.

    Szerettem volna enni,
    de üres volt a tányér. –
    Szerettem volna menni
    de nem volt: hová.

    Szerettem volna halni,
    de a Halál kitért. –
    Szerettem volna élni,
    de nem volt: miért.

    Forrás: fb – szeretem a verseket

  • Babits Mihály: Bilincs ez a bánat

    Az nem igaz, hogy nem birod el,
    csak sírni szeretsz:
    bilincs ez a bánat,
    aranyperec,
    eltörni szánod:
    ily kincset balga, ki eldobál,
    habár
    baltüzü fény ez a matt opál.

    Ó, édes, édes
    szomoruság!
    Ó, illatos ostor!
    Rozmaring-ág!
    Uram, ójj meg a rossztól,
    hogy ne szeressem azt, ami fáj!
    Égi Király!
    Öljem meg a kígyót, szent Mihály!

    Nézd, lelkem, a menny hogyan ragyog:
    A csillagok
    aranyos morzsája hinti.
    (Hát sohase tudhatok
    szabadon ragyogni, mint ti?
    Futkosni, mint a kis nyuszikák?
    Örülni, mint a virág?
    Sírni, mint ősszel a fák?

    Forrás: ma – Magyar versek

  • Juhász Gyula: Kérdések

    Az éveket, a messze, messze szálló
    Szép éveket, Uram, ki hozza vissza?
    Vagy várja őket örök kikelet?
    Szerelmemet, a messze, messze illant
    Szűz csodaszarvast, Uram, hol lelem meg?
    Vagy várja őt is egy örök csalit?
    A bánatot, a messze, messze elment
    Szent felleget, Uram, hol látom újra?
    Vagy várja őt is örök üdv ege?
    Az életet, a messze, messze tévedt
    Víg életet, Uram, még megtalálom?
    Vagy tán a Fájdalom csak az örök?

    Forrás: MEK

  • Székely János: Kétely

    (1962)

    Van értelme a képtelen malomnak,
    mely körülöttünk kattog konokul?
    Van értelme a fának és a lombnak,
    hogy újra s újra virágba borul?

    Van értelme az eleven csírának,
    mely átvonul a nemzedékeken?
    S hogy értelemmel próbáljuk lemérni
    az esztelent – van abban értelem?

    Van értelme loholni, futni annak,
    kit körbe hajszol egy komisz varázs?
    Van értelme leírni azt a verset,
    melyet nem olvas soha senki más?

    Forrás: Index Fórum – Kedvesch versek