Álmodom a csodák korát,
hol a halál se halál,
kaszabolt fejek, ti dicsők,
véres hó suhog alá.
Hol a szalagok közt tovább
dalol a metszett torok,
zsugorodnak zsoldos-pofák,
rogynak a ló-tomporok.
Hol a tépett haj s hó-zene
seregre tébolyt hozó,
tábortüzek fulladnak el,
s nem tud elállni a hó.
Királyi arc attól bomol,
fekélye minden pehely,
hol naiv álom teljesül,
bűnös a bűnért felel.
,
