https://verskucko.com

Címke: Mihail Kuzmin

  • Mihail Kuzmin – Planétádon nap hág a magosba

    Planétádon nap hág a magosba,
    S földemről az éj elköltözött.
    Kettőnk közt egy keskeny ablakocska,
    De mi leigázzuk az időt.
    Láncoknál erősebb kötelékünk,
    Hidat vertünk a folyó fölé.
    Bár különböző utakra léptünk,
    Ez is, az is visz a vég felé.
    De – vagyok, nem törtem össze,
    S éles könnytelen tekintetem.
    Te se juss üllőre és pörölyre,
    És teremjen gyémánt szíveden.
    Sándorokként vágunk a világnak,
    Ami volt, megújul szüntelen,
    Tűzön át csak szalamandrák szállnak,
    Lángban el nem ég a szerelem.

    Forrás: Index Fórum – Kedvesch versek

  • Mihail Kuzmin – Elszáll e csüggeteg-ködös nap

    Elszáll e csüggeteg-ködös nap,
    S utána fényes jő megint,
    Ha reggel tükrömhöz ülök majd,
    Felejti szívem már a kínt.
    Púderrel sápasztom a képem,
    Árnyat vonok szemem alatt,
    S nem írok szánalmas levélben
    Bölcs-megbocsátó szavakat.
    Nem rebegek sem „ó”-t, sem átkot,
    Nem sírok, nem sóhajtozom,
    S a gyötrelmes várakozások
    Sem ütnek át soraimon.
    De szenvedő arcot se vágok,
    Amikor sétálni megyek,
    Mutatva: „ó, jaj, elcsigázott
    A szerelem; hová legyek?”
    Azt mondanák mind: „csak megjátssza,
    Csak póz ez és nem szerelem”;
    De aki látni tud, meglátja,
    Mily tűzben égek szüntelen.

    Forrás: Index Fórum – Kedvesch versek