Címke: női nézőpont

  • Kiss Judit Ágnes: Ronda capriccioso

    „a belülről szép nőket ki kéne fordítani”

    1

    csúnyának lenni áldás,
    igazi életmódváltás.
    nem törődsz elegáns sminkkel
    tűsarkú lábbelikkel,
    nem akar miattad senki
    zokogva Dunának menni,
    mert nem a melled a kellem,
    hódíthat benned a szellem.
    s amikor hazamégy este,
    vágyódhatsz egy férfitestre,
    ne legyen szőrös, csak éppen,
    izmos mindenféleképpen,
    akinek – bárki mond bármit –
    a lélek szépsége számít.

    2

    a harmadik miatta megkísérelt
    öngyilkosság után
    az asztalra borulva zokogott
    (az első kettőt még
    viselte emelt fejjel)

    “nem tettem semmit!”
    a szeme duzzadt volt,
    orra vörös,
    lilás ösvénnyé táguló hajszálerekkel.
    “miért vagyok szép?”
    (a Korányi Kórház krízisosztályán
    már előre köszöntek neki az ápolók.)
    “szétvagdosom az arcom,
    hogy ne szeressen belém többet senki!”

    a hetedik miatta megkísérelt
    öngyilkosság után
    bánni kezdtem, hogy kicsavartam
    kezéből a borotvapengét.

    3

    a ronda nő klasszul kefél,
    mert attól mind rettegve fél:
    ez az utolsó alkalom,
    hogy hozzá ér az alkarom.

    a ronda nő hálás darab,
    szájába vesz, és nem harap,
    s ha bántja szépérzékemet,
    iszom egy sört vagy másfelet.

    a ronda nő alázatos,
    kivált szaros gatyát ha mos,
    lehetek tottyos, vén fater,
    a ronda nő sosem hagy el.

    4

    szép vagy mondták hazudsz bitang
    gondoltam s azt anyáddal szórakozz

    szép vagy mondják s azt gondolom
    ne higgy sose egy férfinak
    ha épp erekciója van

    szép vagy mondják majd és mosolygok
    pár megmaradt fogammal boldogan

    5

    ha Ön termékünket naponta kétszer,
    akkor az Ön hája nem fog
    hurkákba gyűrődve rábuggyanni
    az Ön farmernadrágjára.

    ha Ön termékünket naponta kétszer,
    akkor a könnyek nem fognak
    árkot vájni a két arcába,
    mint a folyó a martjába, csuhajja!

    ha Ön termékünket naponta kétszer,
    csak itt csak most csak ennyiért
    akkor Önbe bele fog törni
    az idő vasfoga.

    6

    tarka cukormáz, csontig mállik az arc,
    sem a szép sem a rút nem elégíti ki
    a halál fene étvágyát
    csak a csont, csak a csontváz, az marad ép,
    üreges szemmel néz régi fotókat.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Kiss Judit Ágnes: Gyerekférfiak balladája

    Ha nő vagy, férfiként szerethetsz
    macsót, lovagot, szépfiút,
    végül úgyis a gyermeked lesz,
    öledbe vágyik, s nincs kiút
    ebből a kényszer-anyaságból,
    szívedből szívja a tejet,
    és mint vak kismacska, nyivákol –
    a férfi mind csak kisgyerek.

    Mint óvodás a homokvárat,
    épít izmot vagy karriert,
    de kérj egy apróságot, fáradt,
    unott lesz rögtön és ijedt.
    Nem lesz társad és nem lesz hősöd,
    magad vagy csatába menet
    utóvéded és előőrsöd,
    a férfi mind csak kisgyerek.

    Most rád hasal, harapja nyelved,
    magáról úrként álmodik,
    ha nedve kiömlött, elernyed,
    s már alszik, nyála is folyik.
    Mert nő vagyok, oltalmat vágynék,
    de megtanultam, nem lehet,
    hiába szerelem, jó szándék,
    a férfi mind csak kisgyerek.

    Herceg, ha sértő, amit mondtam,
    hajtsd az ölembe a fejed,
    csak altató volt, mit daloltam,
    hogy minden férfi kisgyerek.

    Forrás: Magyarul Bábelben

  • Vátszjájána: Kit szeretnek a nők?

    Az asszonynép kit szeret?
    Ki nyeri el kegyüket?
    Aki szivük ismeri,
    aki velük volt kicsi,
    akinek a szava méz,
    aki ifju és merész,
    aki kezd és célba fut,
    aki parancsolni tud,
    aki, ha szól, szellemes,
    aki hallgat s jellemes,
    aki vágyak követe,
    akinek lát a szeme,
    akit más és legkivált
    barátnő is megkivánt,
    aki szomszéd, régi, jó,
    aki rokon, uj s bohó,
    aki szinházakba jár,
    akit vonz a zöld határ,
    aki jókedvűen ad,
    aki hős és elragad,
    aki úr a sors felett,
    aki hirben, pénzben, észben
    vagy szépségben, ölelésben
    lefőzi a férjüket.

    Forrás: Lélektől lélekig