https://verskucko.com

Címke: önkép

  • Radnóti Miklós: Szent szerelmi újraélés

    Gy. F. ajánlás

    Te még nem tudod, hogy ki is vagyok,
    Hogy kiék ezek a fáradt szemek
    Melyekben életfény sosem ragyog.

    Az én arcom ez a beteg sápadt,
    Kín meszelővel fehérre mázolt
    Melyről lesír távol az utálat….

    Ez is az enyém még, te, a hajam,
    Ez a törtfényű kis büszkeségem,
    Az egyetlenegy fiatal rajtam.

    Ma milyen furcsák a szemeid,
    Most ép olyanok, mint a Kisdedé.
    Olyan babonásan tiszták megint.

    Ne nézz úgy rám, hisz csak fáradt vagyok.
    Én már látom, hogy a te szemedben
    A fáradtságom is benne ragyog….

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Székely János: Napszonett

    Teljes valómmal nyújtózom utánad,
    Mint zsenge fák, ha szomjazzák a fényt.
    És mint a párás földkorong, örökké
    Fényes felemet fordítom feléd.

    Szeretném mindig azt mutatni néked,
    Ami bennem a legtöbb, legnagyobb.
    Ha mindig szépnek, mindig jónak látnál,
    Szebbnek, mint mást, és jobbnak, mint vagyok.

    Szeretném olykor túlragyogni álmod,
    S érzem, tudom, hogy te is ezt kívánod:
    Ezért sütöd feléd eső felem.

    S csak hogyha önnön fényed is kilobban,
    Csak úgy tudod meg, ki voltam valóban,
    Milyen sötét és milyen fénytelen.

    Forrás: Lélektől lélekig