Címke: Pablo Neruda

  • Pablo Neruda: Ha elfelejtesz…

    Ha feltekintek a holdra
    Ha meglátom a vánszorgó ősz
    Vörösbe hajló árnyait
    Minden ami létezik
    Illatok, fények, anyagok
    Hozzád vezetnek
    Szerelmem amit szerelmed éltet
    Mindaddig míg lélegzel
    Karjaidban létezik anélkül
    Hogy elhagynák az enyémet

    Ha apránként megszűnsz szeretni
    Apránként megszűnlek szeretni
    Ha hirtelen elfelejtettél
    Ne keress, hiszen én már
    Réges rég elfelejtettelek

    Szerelmem amit szerelmed éltet
    Mindaddig míg lélegzel
    Karjaidban létezik anélkül
    Hogy elhagynák az enyémet

    (Szeretném ha tudnál valamit
    Tudd, hogy ez hogyan működik)

    Ha úgy döntesz otthagysz a parton
    Hol szívem gyökeret eresztett
    Ne feledd, karom más partot
    Keresni kénytelen

    De ha minden nap minden percben
    Úgy érzed hozzám tartozol
    Ajkaid keresik ajkaimat
    Számomra semmi sem elfeledett

    Szerelmem amit szerelmed éltet
    Mindaddig míg lélegzel
    Karjaidban létezik anélkül
    Hogy elhagynák az enyémet

    Fordította: Somlyó György

    Forrás: szeretem a verseket

  • Pablo Neruda: Száz szerelmes szonett – 8

    Ha nem volna ilyen holdszínű a szemed,
    s ily napszínű, miközben agyag, tűz s munka formál,
    ha nem lakozna benned a lágyan libbenő lég,
    s nem lenne az egész hét ámbra-illatú tőled,

    ha nem volnál magad a tündöklő, arany perc,
    mit vadszőlőivel az indás ősz befuttat,
    s a kenyér is, mit az illatozó hold
    dagaszt szitáló lisztjéből az égen,

    ó, akkor nem szeretnélek, szerelmem!
    Mindent ölelek, ha téged ölellek,
    fövenyt, időt, a zápor nyurga fáját,

    s azért él minden, hogy én élve éljek:
    hogy mindent lássak, nem kell messze mennem,
    mindent, mi él, ott látok élni benned.

    Fordította: Somlyó György

    Forrás: