Címke: pajzán vers

  • Giorgio Baffo: Egy verseskönyv elé

    fordította Babits Mihály

    Hölgyeknek és uraknak, mindazoknak,
    akik tudják és látják, hogy mi jó,
    legyen e szerény kompozíció
    ajánlva, minden huncut okosoknak.

    S mert védő kell neki, s protekció,
    mert skrupulusok ellene mozognak,
    a védelmébe helyezem azoknak,
    akik tudják és látják, hogy mi jó.

    Mert nem lesz zord dolog mit benne mondok,
    senkit sem támad, senkit sem bírál,
    sem Isten nem lesz tárgya, sem király:

    hanem csupa vidám, szép drága jók,
    s természetesek, mint: csípők és combok,
    emlők, hasak, és láb között valók.

  • Alexis Piron: A szép combok

    fordította Babits Mihály

    Colin, akit bolond szerelme
    egész megbűvöl s elvakít,
    vizsgálta egy nap kedvetellve
    Rózája márvány combjait.

    Egyszer a bal, másszor a jobb comb:
    melyik szebb rajz, melyik nagyobb gond?
    „Nem is tudom… Szívem oly kétségek kinozzák:
    egyforma szép a két comb és a láb!”

    »Barátom« – szólt a nő – »ne késs tovább:
    jere: a kettő közt van az igazság!«

  • Earl of Rochester: Találós mese

    fordította Babits Mihály

    Óh csöndes, árnyas és hűvös berek!
    Ilyent szeret az, aki lányt szeret.
    A szép Corinna mellettem hever,
    s a kezem játszik – találd el, mivel!

    Óh pajkos szók! buja csók! drága Jók!
    Szeretni és nem mondani valók!
    Szent készülődés… percet perc söpör…
    míg elalélunk – tudod már, mitől!

    Amikor föltakartam, elpirúlt;
    Először: harcolt, aztán: rámborúlt
    s már maga kérte, hogy játsszak vele
    s még és még vágyott – jól láttam, mire!

    De jaj! heves tűz hamarább elég,
    Bujább vágy előbb mondja, hogy: elég!
    A mi kéjünk is hamar véget ért
    s már nem folytattam – ne kérdezd, miért!