https://verskucko.com

Címke: paradoxon

  • Baranyi Ferenc

    Előled is Hozzád

    Szeretni foglak tegnapig.
    Jövőd múltamba érkezik,
    S múltadból érkezik jövőm.
    Csak tegnapig szeress, de hőn.
    Mielőtt megismertelek,
    Már szakítottam rég Veled,
    Nem is tudtad, hogy létezem,
    És szakítottál rég velem.
    Elváltunk végleg, mielőtt
    Megjelentünk egymás előtt,
    Én jobbra el – Te balra át.
    S most jobb a ballal egybevág.
    Kiadtad utamat s utad
    kiadtam én is. Menj. Maradj.
    Te érted ezt? A távozó
    Nem el, de feltűnik. Hahó,
    Hahó! Csak erre! Jöjj! Eredj!
    Isten hozott! Isten Veled!
    Isten Veled! Isten hozott!
    Futok Tőled, s Hozzád futok,
    S Te tőlem énhozzám szaladsz,
    Előlem is hozzám szaladsz –
    Ki érti ezt? Ki érti azt?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Rondó

    mert aki Téged megtalált, életet talált.

    elvetted tőlem a halált
    és adsz helyette életet
    napról-napra; napról-napra
    köszönöm és bocsátom meg neked,
    hogy elvéve tőlem napról-napra
    a jól megérdemelt halált

    – adsz béke helyett örömet:
    veszendőt az örök helyett,
    elvéve tőlem a halált

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Axióma

    Akiben Isten
    hisz: teljesen mindegy, hogy
    hisz-e Istenben.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Rövid versek

    Háború

    Isten sírni tanul.

    Egy gyakorlat

    (mindennapi teszt-kérdés/2.)

    Magadtól kérdezd:
    ajtód azért fontos-e,
    hogy zárd? vagy, hogy nyisd?

    Ecce homo

    Gyanúba fogjuk a Tökéletest
    és magyarázgatjuk az elfogadhatatlant.

    Axióma

    Bizakodj – lévén
    helyzetünk mindenkor a
    l e g pillanatnyibb.

    Xénia

    Adj, adj és még adj! Gátlás nélkül, mohón,
    ahogy szeretkezel, adj, ahogy napozol:
    nem tudva, mért vagy, ki vagy, kié s hol vagy!
    Ma add, mit kaptál. Hamispénz a “holnap”.

    Weimari emlékkönyv-lap

    Az élet úgyis mondja önmagát;
    rohan a rohanás, árkon-bokron át.

    • Ám, ha a Világ szólalhat meg benned:
      állj meg. Hajts fejet. Hangjának adj nyelvet.

    Levél vagyok. Zárt küldemény.
    Dolgom: hogy kézbesítsem.

    • Ha föltépném, sem érteném:
      Istennek írta Isten.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Karinthy Frigyes: A költő

    Rólam keresztelték el a világot,
    Nekem zenélnek a Hét Csillagok,
    Velem harcol az ördög, isten ellen
    Hozzám sietnek a szép kisdedek.

    Bennem feszül a kéj, fehéren izzó,
    Belőlem buggyan aztán langyosan,
    Rajtam cikázik át az úr haragja,
    Teherben tőlem duzzadnak a fák.

    Engem idéz, ki sóhajt itt e földön,
    Felém rohan a parttalan dagály,
    Miattam ránt kardot a büszke Bosszú
    Mögöttem bűzlő véres bűnökért.

    Előttem köd, helyettem senki, semmi,
    Köröttem fény, utánam néma csönd –
    És mégis minden nélkülem lesz és volt
    És semmi nem történik általam.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: KÖVETELÉS

    A szótlannak legyen hallgatásszabadsága.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Balla D. Károly: Kezdet

    És most elkezdek meghalni –
    mondta a magzat

    és megszületett.

    Forrás: Lélektől lélekig

    Balla D. Károly, Kezdet, erdélyi magyar, paradoxon, születés, rövid vers

  • Lope de Vega – A szerelem különféle hatásai

    Elájulni s mindent merni, dühöngve,
    mint nyers, szelíd, forró és holtsápadt,
    merész, halott és új életre támadt,
    csaló, hűséges, bátor, gyáva, gyönge,
      és tőle távol nem találni csöndre,
    mint víg, komor, őrjöngő, büszke, bágyadt,
    megszökni hősként, csupa gőg s alázat,
    s riadtan bújni sértődött közönybe.
      Ha kiábrándulnánk, szemünk befedni,
    édes borként mérget szívni magunkba,
    a kárt szeretni, a hasznot feledni,
      hinni, hogy a pokol visz égi útra,
    létünket egy csalódásba temetni:
    ez a szerelem. Ki próbálta, tudja.

    Nemes Nagy Ágnes fordítása

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Nicholas Breton: Szerelmes bölcsesség

    Volnál rút, vagy nem volnék esztelen,
    ne volna arcod, vagy nekem szemem,
    volnál balga te, vagy én józanabb,
    ne volnék rab, vagy te ne ily szabad.

    De sajna szép vagy, én meg esztelen,
    arcod fényétől elvakul szemem.
    Nem lehetsz balga, s én se józanabb,
    csak rab lehetek én, s te csak szabad.

    Oly szépnek látlak – hogy volnék okos?
    Szememre üdvöt lényed harmatoz.
    S hogy balga – látván okosságodat?
    S mert szabad vagy, nem vagyok én se rab.

    Okossá hát a szépséged tegyen,
    a Gráciák igézzék rád szemem,
    okos vagy – nézz balgaságomra hát!
    Szabad vagy – hát csak tarts rabul tovább!

    Maradj te szép csak, én meg esztelen,
    tisztuljon arcod fényén csak szemem,
    okosságodban lásd, ilyen vagyok,
    szabadságodban csak legyek rabod.

    Légy hát te szép és én okos – legyen
    arcod neked, s legyen nekem szemem,
    légy hát okos te, s én se józanabb,
    légy hát szabad te, s én örökre rab.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Weöres Sándor – Rejtvény

    Jövök egy erdőből,
    ahol sose voltam.
    Kerülök egy erdőt,
    pedig benne élek.
    Megyek egy erdőbe,
    hová sose érek.

    Forrás: Lélektől lélekig